Markets, shares and currencies
A feltörekvő piaci devizák idei értékvesztése arra az időszakra kezd emlékeztetni, amikor 2015-ben Kína leértékelte a renminbit, a lépés pedig pénzpiaci pánikot váltott ki. A szakértők szerint folytatódik a leértékelődés. A legtöbbet az év eleje óta a dollárral szemben a brazil reál, a mexikói peso, a dél-afrikai rand és a török líra gyengült, ahogy a […]
Jött egy releváns kérdés, itt az oldalon, de sokan kérdezik mások is tőlem: “A forint/euró már 360-nál is több, ugyanakkor az olaj ára úgy bezuhant, hogy 1 liter benzin csak 290 forintba kerül .Az Orbán kormány számára a gyenge forint jó, hiszen így sok forintot lehet csinálni az uniótól kapott euróból.A mostani, ideális állapot az […]
Az alábbi összefoglalót március 30-án hétfőn írtam a Világgazdaság számára, ezek a cikkek itt mindig egy napos késleltetéssel jelennek meg. Mostanra a 370-375-ös technikai szintekre figyel mindenki. A devizaválságok exponenciális szakasza hatalmas kilengésekkel jár, akár napon belül is. A rand és a dél-afrikai kötvények csak az egyik első dominónak számítanak most, a kérdés, hogy a pánik vagy a tűzoltók lesznek a gyorsabbak.
A világ vezető jegybankjai intézkedéseikkel nem a részvényárakat kívánják feltornázni. A mandátumukban leginkább a pénzügyi stabilitás őrzése szerepel, nem az, hogy az Apple vagy a Tesla mindig történelmi rekordárfolyamon forogjon a tőzsdén.
A jelenleg stabilnak látszó, de napon belül ingadozó forintárfolyam hátterében különböző erők feszülnek egymásnak. Hosszú távon a piac monetáris politikákkal kapcsolatos várakozása a döntő.
A globális befektetők számára régiónkból csak néhány deviza lehet vonzó 2020-ban: a cseh korona és az orosz rubel felszálló ágban van, míg a forinttól és a török lírától alulteljesítést várnak az ING stratégái . Globálisan nézve nem sok jót tartogat a befektetni kívánók számára a relatíve alacsony hozamszintű kelet-közép-európai régió (CEE) – derül ki az […]
A versenytárs devizák közül a forint vált a legkönnyebben shortolhatóvá. A legutóbbi Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülés papírformát mutató kommunikációja is azt valószínűsíti, hogy a 2020-ban várható újabb lazítás az Európai Központi Bank részéről újabb mozgásteret enged az MNB számára a devizapiaci logika szerint.
Az Anyapara.hu-n megjelent rövidebb, inkább impressziókat keltő bejegyzés magyarázatául írtam ezt, még mindig a közérthetőségre törekedve (az alaposságot ezért kicsit félretéve), a korcsoportot tegezve megszólítva. Számos egyéb aggodalmunk mellett az elmúlt hetekben a pénzügyi sajtó gyakran bombáz minket olyan hírekkel, hogy: • „ismét átlépte a lélektani határt a forint az euró ellenében” • „x éves […]
A nyári időszakban a 324,7–326,8-es szűk sávban mozgott az euró–forint kurzusa, amelyből nem lépett ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülése után sem. Az MNB monetáris tanácsa az alapkamatot 0,90 százalékon, a jegybanki betéti rátát mínusz 0,05 százalékon hagyta, de a megjelent közlemény egy nagyon fontos új elemet tartalmazott. Az MNB kommunikációjában mostantól kiemelten […]
Az évet erősen kezdte a forint, mivel felfokozott piaci várakozás és ezt megerősíteni látszó jegybanki nyilatkozatok előzték meg a március 26-i kamatdöntő ülést, ahol az elemzők az első monetáris szigorító intézkedések bejelentésére számítottak. Az intézkedések megtörténtek, de ahogyan sok szakértő is rámutatott, ennél „óvatosabb szigorítást régen hallottunk jegybanktól”, mivel az indoklás szerint egyedi döntés született […]
