Az Anyapara.hu-n megjelent rövidebb, inkább impressziókat keltő bejegyzés magyarázatául írtam ezt, még mindig a közérthetőségre törekedve (az alaposságot ezért kicsit félretéve), a korcsoportot tegezve megszólítva.
Számos egyéb aggodalmunk mellett az elmúlt hetekben a pénzügyi sajtó gyakran bombáz minket olyan hírekkel, hogy:
• „ismét átlépte a lélektani határt a forint az euró ellenében”
• „x éves maximumon a forint/dollár kurzus”
• „hat éve nem volt ilyen gyenge a forint a svájci frankhoz képest!”
Kell ezzel foglalkoznunk? Magyarországon élünk, itt kapjuk forintban a fizetésünk vagy érkeznek a számlák ellenértékei a vállalkozásból és szinte csak itt költjük el. Ha a család apartmanjáért a horvát nyaralás alatt 210 000 forintot fizetünk és a forint gyengülése miatt további befizetést kér a szervező cég, az nagyon ritkán haladja meg a teljes összeg 5 %-át, azaz mintegy 10 000 forintot. Ez azt jelentené, hogy a tavaszi foglaláskori 315-ös EURHUF árfolyamhoz képest 331-re ugrik a kurzus.
Történt már ilyen az elmúlt néhány évben, de nem ez a megszokott. Inkább egy lassú, évek óta tartó folyamatos leértékelődés a jellemző. 2009 óta évente átlagosan 2,5 százalékot gyengül a forint. Kellemetlen, de kibírható-gondolhatjuk. Akkor miért kell mégis figyelnünk a hazai fizetőeszközzel kapcsolatos hírekre?
Az biztosan sokatoknak beugrik, hogy a gyengébb forint inflációt generál. Ez OK, nem olyan bonyolult, a mi gazdaságunk bevételi szerkezete export és importtúlsúlyos, nemcsak a belső fogyasztásra alapul, a nemzetközi árakat méreténél fogva nehezen befolyásolhatja. Azaz kis, nyitott gazdaság, így hívják a közgazdaságtanban.
Behozatal, import esetében ha a külföldi továbbra is 10 euróért adja a fülhallgatót, akkor is több forintot kell fizetnie az importőrnek, amit a Te pénztárcádra hárít majd valószínűleg. Ha itthon gyártaná ezt a fülest, akkor is be kell hoznia a műanyagot és a fémet hozzá, az alapanyaköltségeken keresztül drágul az élet és a zenehallgatás. A fülhallgatót gyártó munkások is érzik a változást és magasabb bért követelnek, hogy reálértéken ugyanott maradjon a fizetésük.
A folyamat végén a KSH közli, hogy emelkedett az infláció, persze ehhez idő kell, holnap még nem lesz 4000 forint a fülhallgató 3500 helyett, pár hónapot várni kell. Általában az időtényező mellett a kisebb változásokat igyekeznek a termelők sem áthárítani rögtön a fogyasztóra. Te mit szólnál, ha minden nap más áron vennéd a kakaós csigát, mert a dollár erősebb vagy gyengébb lett?
Ha már itt tartunk, mit csinál a gyengébb forint az exporttal? A válasz könnyen megy annak, aki manapság Donald Trumpot hallgatja: a devizaháborúban az országok „direkt gyengítik” a devizájukat. Ha gyenge a forint, „olcsóvá válunk külföld számára”. A magyar vállalatok könnyebben el tudják adni a termékeiket külföldre, jönnek a turisták, tele velük a bulinegyed. Második körben jönnek a külföldi beruházók, hiszen a forintra átszámított bérek még mindig kedvezőbbek, mint az otthoni bérminimum. Ráadásul mi nem vagyunk olyan nagy ország, hogy Trump számára problémát jelentsen a gyenge forint.
Akkor királyság ? Hadd gyengüljön az a forint, hiszen devizában ritkán költünk, az import autó árának növekedését pedig csak kibírjuk? Nem teljesen.
Először is térjünk vissza a péksütményre! Bár a kakaós csiga ára nem ugrál, de az üzemanyagé igen. Megfigyelhetted, hogy a Mol hetente kétszer vizsgálja át az árait, az inputok változásának függvényében. Itt nem az euró, hanem a dollár erősödése-gyengülése húzza-vonja a benzinkutak elektromos kijelzőit. Persze ez sem ilyen egyszerű, a benzinárképletben ott szerepelnek még a finomított termékek jegyzésárai és az üzemanyagárak összetétele, nem is beszélve az adóról. De akárhogy is csűrjük-csavarjuk gyengébb forint=drágább tankolás, az pedig világos, hogy minden termék árában ott van a szállítás költsége is.
Másodszor is a magyar export importhányada magas (ez csak annyit jelent, hogy kevés alapanyagot, kiindulási terméket állítunk elő, energiahordozóból, ásvány és egyéb kincsből sincs sok nálunk, így ha propagandaízűen fogalmazunk, akkor a fejünket és a kezünket tudjuk hozzáadni) ezért amit nyerünk a réven, elvesztjük a gáton. Ezt a részt már nem olyan könnyű átlátni, már csak azért sem, mert a folyamatok nem mindig csak az egyik irányba indulhatnak el. A deviza leértékelődésének hatását a belföldi magasabb infláció csökkenti, így már középtávon sem jelent túl nagy versenyelőnyt ez a faktor.
A gyengébb forint sokáig egyéni szinten még nem fáj, de az állam bevételeit szinte azonnal megnyirbálja, kiadásait növelheti. Nem feltétlenül, de borulhat a költségvetés, egészen biztosan romlik a folyó fizetési mérleg. Az egyenleget nehéz számolni, mert ezer tétel bonyolítja a helyzetet, a kormány és sok szakértő szerint az államháztartásra ez a folyamat semleges. Legyen.
A hosszabb távú forintgyengülés hozamemelkedést okoz azonban az ország kötvénypiacán: melyik amerikai befektető örülne a 1,5 százalékos kamatnak, ha közben veszít a devizán? Ezért is volt olyan fontos a gazdaságpolitika számára, hogy csökkentse a külföldiek magas arányát a magyar államadósságban, hogy ne legyenek finanszírozási problémáink. Mert a külföldi devizagyengüléskor csak akkor marad vagy vásárol, ha kamatot emelnek, az pedig a magyar fogyasztóknak, azaz Neked is megterhelő: megnő a változó kamatozású hiteled törlesztője, lassul általánosságban a gazdaság.
A devizaadósság mérséklése miatt a rövid távú adósságmutatókra nem hat egy ilyen kisebb árfolyamgyengülés. De egyértelmű az is, hogy ha hosszabb távon nézzük, a gyengébb forint az államadósságot növeli, mivel az uniós szabályok, a maastrichti adósságszámok esetében a piaci devizaárfolyammal számolnak. Arról se feledkezz el, hogy ha majd szeretnénk az euróhoz csatlakozni egyszer, akkor a forinttal szorzott adósságszámok mellett az inflációt is figyelembe veszik. Más okok mellett ezért is nem kell meglepődni, ha ennek a céldátumát is tolják-tolják, persze ez is többet érdemelne, mint néhány szót egy ilyen összefoglalóban, itt pl. lehet találni jó cikkeket.
Viszont itt jön az a rész,
• amikor érdemes felébredni,
mert a Te megtakarításaidról és jövőbeli terveidről van szó. Ha most kizárólag forintban tettél félre, a gyenge forint miatt éledező infláció miatt 5-10-25 év múlva kevesebbet fog érni, mint tervezted. Ha ebből szeretnéd fedezni a gyerek külföldi tanulmányait vagy a saját gyógykezelésedet a jövőben majd, erősen romlik a pozíciód. Különösen akkor vagy érintett, ha legalább a középosztályba tartozónak érzed magad, hiszen mostani anyagi helyzetedet egyre nehezebb lesz megtartani. Az is jó kérdés, hogy ha egyszer euróra váltják majd a forintot, akkor hogyan jössz ki majd az átváltott nyugdíjból.
Nem állítom, hogy a forint mostantól csak gyengülni fog, rengeteg tényező és hatalmas összegek szólnak az erősödése mellett, ráadásul az árfolyamok rövid távon nem kiszámíthatóak. De gondolkodj reálértékben- számolj az inflációval és a forint lehetséges gyengülésével.
Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashatsz: Linkedin Kiss Mónika
Ha érdekel az együttműködés, várom megkeresésed akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com
” A deviza leértékelődésének hatását a belföldi magasabb infláció csökkenti, így már középtávon sem jelent túl nagy versenyelőnyt ez a faktor.”
De azok, akik nem exportálnak, csak az inflációt kapják a forintleértékelés kedvező hatása nélkül. 🙂