Sorsdöntő napok előtt a lengyel devizahitelesek

Lengyelországban még mindig nem záródott le véglegesen a devizahiteles saga, amely azt a félmillió embert érinti, aki még 2008 környékén svájci frankban vett fel ingatlanfedezetű hitelt. A kockázat miatt az S&P is figyelmeztetett a veszélyekre. Az ősz forrónak ígérkezik, a parlamenti választás előtt érkezhet meg az Európai Bíróság ítélete az üggyel kapcsolatban, a lengyel bankrészvények pedig nyomás alatt maradtak.

A lengyel helyzet nagyon hasonló ahhoz, ami Magyarországon kialakult annak idején: a zloty-svájci frank kurzusa a kezdeti 2,2-es szintről 2011-re már a 3,5-es szint környékére került, majd miután a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamküszöbének védelmét, 4,3-en is járt a kurzus. Kisebb visszaesésekkel, de jelenleg is a 4-es szint környékén jár az árfolyam. Sok devizahiteles számára a felvett hitel összege duplázódott néhány év alatt zlotyban.

A zlotyban duplájára nőtt hitelek felvevői, akik magukat „Franko­wiczé”-nek nevezik, csoportokba tömörültek, együtt fellépve gyakorolnak politikai nyomást és perlik a bankokat. A bankok 2012-től már nem folyósítottak devizahiteleket, 2015-től kezdve pedig a lengyel szabályozó is egyre drágábbá tette a pénzintézeteknek a devizahitelek tartását, magasabb tartalékok képzésére kényszerítve őket. Az elképzelés szerint így a pénzintézetek mintegy önkéntesen ajánlották volna fel a zlotyra történő hitelcserét, de ez elmaradt. Rengeteg vita, tüntetés és bírósági per után, 2016-ban a lengyel kormány úgy döntött, nem kényszeríti a szektort a svájcifrank-hitelek leváltására. Több évbe telt az is, amíg a devizahitelesek megsegítésére elfogadták az idén tavasszal életbe lépett törvényt. Ennek értelmében a Lengyel Fejlesztési Bankhoz tudnak segítségért fordulni azok, akik késedelembe esnek.

Közben nyolcezernél több egyéni és csoportos bírósági ügy érkezett meg az európai feljebbviteli testületekhez. A piac meglepetésére idén májusban az Európai Bíróság – nem kötelező érvényű – véleményében a hitelfelvevők mellett tette le a voksát. A vélemény szerint a lengyel bíróságok nem tarthatják fenn a jelenlegi gyakorlatot, s a hiteleknek legalább a felét – amelyeket csak indexáltak a svájci frankhoz – a szerződéskötéskori árfolyamon kell nyilvántartani vagy átváltani. Augusztusban a lengyel legfelső bíróság is kiadott egy nem kötelező érvényű véleményt, amely szintén a hitelfelvevők érveit támogatja. Ezeket az ősszel, szeptember és no­vember között Luxembourgban ítélet követi majd.

A Lengyel Bankszövetség szerint a lehetséges negatív következmények a bankoknak négyévnyi profitjukba, azaz 60 milliárd zlotyba (4500 milliárd forint) kerülhetnek. Ez a teljes eszközállomány 3 százaléka. A hír ismét lejtőre küldte az egyébként is gyengélkedő lengyel bankrészvényeket. A Bank Millennium hitelállományának 26 százalékát teszik ki deviza- vagy ahhoz indexált hitelek, s a részvénye az év eleje óta a 9,5 zlotys szintről 6,6 zlotyra süllyedt.

Az S&P ezen túlmenően további kockázatokra is figyelmeztetett. A hitelügynökség úgy látja, hogy a legnagyobb devizahiteles kitettségű bankok további veszteségeket szenvedhetnek el az előttük álló újabb bírósági ügyek következményeként, és ez már az ország kilátásaira is negatív hatással lehet. A hír után a lengyel fejlesztési miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy a bankok állami segítséget kapjanak, tehát önállóan kell kezelniük a jelenleg 32 milliárd dollár értékű devizakitettséget. Az ügy, ahogy korábban, ebben a ciklusban is a választási kampány részévé vált. Az általános választást október 13-án tartják, s az S&P kelet-közép-európai igazgatója szerint „a kampányidőszakban a politikusoktól nem várható el, hogy a bankokat támogassák, az ügyfelek (kvázi szavazók) helyett”.

A cikk a Világgazdaság szeptember 7-i számában jelent meg.

Ha nincs ideje hasonló kérdéseknek utánanézni, de szeretné tudni, mi változik és ez mit jelent az Ön vállalata, vállalkozása számára, hogyan készüljön fel, szívesen segítek.

Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashat:  Linkedin Kiss Mónika

Ha érdekli az együttműködés, várom megkeresését akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com

5 thoughts on “Sorsdöntő napok előtt a lengyel devizahitelesek

  1. A posztból nem derül ki, hogy a szerzőnek mi a saját véleménye a lengyel devizakölcsönökről.
    Ezért megkérdezem, hogy mi a véleménye? 🙂

    1. Ez egy Világgazdaság cikk volt, a külgazdasági rovat nem ad teret a véleménynek, van arra külön oldal 🙂 Nehéz pár szóban összefoglalni, de alapvetően a hosszas huza-vona, az évekig tartó egyeztetés nagy kárt okozott a rendszerben, akár a hitelfelvevőket, akár a tőzsdei részvényeket, akár a pénzügyi rendszer kiszámíthatóságát helyezem előtérbe. Hosszabb távon, aki túlélte, a fogyasztók közül jobban járhat, mint a magyar adósok. De milyen áron! A párhuzam felállításához 2 hasonló cikk sem lenne elég, inkább azzal foglalkozom helyette, hogy a jövőbe tekintve igyekszem az ehhez hasonló helyzeteket feltárni (forint gyengülésének kockázata a nyugdíjmegtakarítások szempontjánból), azzal szerintem sokkal előrébb vagyunk. Legalábbis remélem.

      1. Alapvetően egyetértek. 🙂
        De azt érdemes megemlíteni, hogy szabadon változó pénzpiacon kellően hosszú időtávon (Kb. 10 év) mindegy hogy milyen pénzben adósodik el az ember, mert a kamatparitás törvényszerűsége miatt ugyanannyiba fog neki kerülni a kölcsön. A lengyel bankok azért vezették be mégis a devizakölcsönt, mert bevezetése idején a zloty mintegy 30-40 százalékkal túlértékelt volt. (Mesterségesen erősített a hibás pénzügyi politika miatt.) Az a lengyel ember,aki devizakölcsönt vett fel, az nem is tudta, hogy valójában 30-40 százalékkal nagyobb kölcsönt vállalt be, mint amennyit ténylegesen kapott. A bankok megnyerték ezt a 30-40 százalékot . Most ezt kellene visszaadniuk kamataival együtt. 🙂

      2. “….inkább azzal foglalkozom helyette, hogy a jövőbe tekintve igyekszem az ehhez hasonló helyzeteket feltárni (forint gyengülésének kockázata a nyugdíjmegtakarítások szempontjánból), azzal szerintem sokkal előrébb vagyunk.”
        Kedves Mónika, te nyugdíj-megtakarításokat kezelsz? 🙂
        Matolcsy megszüntette azt az állapotot, hogy a magas forintkamat megszerzése érdekében beáramló spekuláns valuta erősítse a forintot. Szerintem ez egy nagyon helyes lépés volt. 🙂
        Iszonyú kárt okozott a forint korábbi erősen tartása.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük