Tőzsdei csalások, első rész: a hibába épített zsákmány

Ez most a hétvégi pihenés szekció.

Sok helyen láttam ezt a történetet, mindig elámulok rajta, annyira tökéletes. Egy zseniális ötlet, amit a hibára alapoztak, évekig működik, majd pont az emberi gyengeségen bukik el. No meg a kapzsiságon! Az a két év nem volt elég, hogy elszaladjanak a zsákmánnyal megelégedve?

Azért választottam ezt a szak/nagyszerű blogot a sok leírás közül, mert “Lazarbibi” jól elmagyarázza a technikai részleteket is, köszönjük az engedélyt a másodközlésre.

Egy kis ízelítő:

“A Blanc-fivérek a Bordeaux-i tőzsdén kereskedtek államkötvényekkel, ahová a piaci mozgásokkal kapcsolatos információk több nap alatt érkeztek meg postai úton Párizsból. Azok a kereskedők, akik gyorsabban megtudják merre megy az árfolyam, hatalmas pénzeket kereshettek (volna). Persze próbálkoztak minden félével, gyorsabb hírnököket alkalmaztak, postagalambokkal kísérleteztek, de a Blanc testvérek találták meg a tuti megoldást…

Hihetetlen, de már ez az egyszerű kommunikációs rendszer is titkosítva működött. Az üzenetet csak az ismerte aki küldte, és az, aki a megoldó kulcs birtokában el tudta olvasni. Tartalmazott még egy hibajavító jelet is, amiről utólag kiderült, hogy a rendszer gyenge pontja. Ez úgy működött, hogy ha elrontott egy szimbólumot a kezelő, akkor küldött utána egy törlő “backspace” karaktert, ami azt jelentette, hogy az előző szimbólumot nem kell figyelembe venni. Ebbe a hibás karakterbe építették be a tőzsde mozgását jelző információt, ugyanis ez végigment a hálózaton, az üzenetben viszont nem jelent meg. Ehhez egy Párizshoz közeli torony kezelőjét kellett lefizetni, aki leadta a hibás szimbólumot a megbeszélt időpontban... ” (https://lazarbibi.blog.hu/)

2 thoughts on “Tőzsdei csalások, első rész: a hibába épített zsákmány

  1. A blogodra akartam beírni ezt, de annyit kell/ett volna cicózni, hogy marad itt a megjegyzés: Igen valószínű, hogy ez a történet megihlette Dumas-t, ugyanis pontosan – csak persze kicsit más kontextusba helyezve – leírja az átverést a Monte Cristo grófjának egyik fejezetében, aminek a következő, kedves címet adta,:”Milyen módon lehet megszabadítani egy kertészt a peléktől, amelyek felfalják az őszibarackot”  :-)) Egyik kedvenc fejezetem. Áááá

  2. Igen, szerintem is, a történet sok feldolgozása ismert. Jó story ? Most épp a kínai rizstőzsdék botrányai között keresgélek, a következő részhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük