Már a piacnyitás előtti kereskedésben történelmi csúcsra ért a Nike részvényárfolyama az erős negyedéves gyorsjelentésének köszönhetően. A sportszer- és sportruházatgyártó árbevétele éves alapon 7 százalékkal nőtt, elérve a 10,7 milliárd dollárt, és túlszárnyalta a várt 10,4 milliárd dollárt. Az egy részvényre jutó nyereség 86 centre ugrott a konszenzusban előrejelzett 70 cent helyett, az eredményességet mutató bruttó marzs is jóval a várt felett alakult.

A meglepetést a várt 17 százalék helyett 22 százalékkal bővülő kínai eladások hozták, ez a Nike forgalmának több mint egytizedét adta. Az előző negyedévben még másképp állt a zászló: akkor a kínai–amerikai kereskedelmi konfliktust is okolták az elemzők a gyenge eredményért. A frissen bevezetett vámtarifák a cipőkre és a ruházatra is vonatkoznak, de ez a társaságnak nem okoz túl nagy problémát, mivel bár a Nike a termékeinek negyedét Kínában gyártatja, de ezek nagy részét az országon belül értékesíti. A kínai gyártás mindössze 10 százaléka kerül exporttermékként az Egyesült Államokba.
Még egy csavar a történetben, hogy a Nike már évekkel ezelőtt diverzifikálta gyártását, néhány helyi konfliktus után olyan rendszert építettek ki, amelyben most például mint nyulat a kalapból előhúzták a vietnami üzemet és egy pillanat alatt felturbózták a termelést. Ne gondoljuk, hogy ebben a játszmában a Nike a legnagyobb játékos.
Vajon csak január és április között miért nőtt 38,4 százalékkal a Vietnamból érkező import az Egyesült Államokba?

A kereskedelmi háború valódi nyertese Vietnam, ebben az cikkben a Nomura elemzésére támaszkodva az import helyettesítő áruiról is olvashatunk. Ha pedig kicsit jobban körülnézünk, akkor Korea, Malajzia és Taiwan is csendben örülnek a nagyok balhéjának, az ING le is rántja a leplet a jelenségről.
Kínai, épp csak “made in Vietnam”.
Elmegy a kikötőig, ott rászórnak egy kis port, hogy földet ért és mehet is tovább szerintem…. Mert ha az ipari termelés nem nő, hol gyártják a termékeket, amelyeket exportálnak?
De térjünk vissza a Nike-hoz! Az erős dollár 3 százalékkal húzta vissza a bevételeket, ám ezt az egyszeri hatást ellensúlyozni tudta a két számjegyű növekedést felmutató “női vonal”.
A Franciaországban nyáron rendezett női labdarúgó-világbajnokságon a 24 csapatból 14-nek szállított felszerelést a Nike, köztük a nyertes amerikai gárdának is. Ezt követően a női futballmezek értékesítése az Egyesült Államokban új rekordot ért el a társaság internetes oldalán. Ne gondoljuk, hogy ez ad-hoc cuki ötlet volt, a Nike már négy éve felfigyelt erre a piaci résre és most kiválóan felhasználta a bevételi strukturája kiegyenlítése céljából.
Közhely, hogy sikeres cég nincs hosszú távú stratégia nélkül, úgy tűnik, a Nike tényleg előre látott.
A cikk rövidített változata a Világgazdaság szeptember 26-i számában jelent meg.
Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashat: Linkedin Kiss Mónika
Ha érdekli az együttműködés, várom megkeresését akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com
Szóval Amerika bekapta a csalit… :)))
Elhitték, hogy vietnami áru az, amit Kínában gyártanak és made in Vietnam címkével látnak el. :)))
Ezt a Trumpot sem fogják ellopni az eszéért. :))