Akkor sem kell a hitel, ha a EKB fizet érte

A bankok kivárhatnak decemberig: akkor az EKB-tól mínusz 0,5 százalékon vehetnek fel hitelt, majd nulla kamattal vissza is adhatják a jegybanknak. Legalábbis most így látszik.

Az előzetes számok alapján úgy tűnik, a tervezetthez képest ellentétes hatást vált ki az Európai Központi Bank (EKB) úgynevezett TLTRO programjának harmadik etapja. Az idén tavasszal bejelentett harmadik hullám feltételein még az elindítása előtt könnyített az EKB, ám a kettőről három évre nyújtott futamidő és a még kedvezőbb, már mínusz 0,5 százalékos kamatszint sem elég attraktív a mai gazdasági környezetben.

A jegybank 2014 óta a TLTRO-kon keresztül hosszú lejáratú hitelt nyújt a bankoknak, hogy élénkítsék hitelezési tevékenységüket. Az EKB a múlt hét végén publikálta, hogy a TLTRO harmadik hullámának első elhelyezésén a bankok mindössze 3,4 milliárd eurós igényt nyújtottak be, ami sokkolónak tűnik, ha összehasonlítjuk a TLTRO második hullámában megszokott 45,3–399,3 milliárd eurós sávban mozgó kereslettel. Mivel az európai bankoknak még a második hullámból hamarosan 32 milliárd eurós lejáratot kell visszafizetniük, a nettó hatás negatív, azaz a rendelkezésre álló likviditás nem növekszik, hanem csökken.

Jack Allen-Reynolds, a Capital Economics közgazdásza figyelmeztetett rövid kommentjében, hogy az EKB-nak még kedvezőbb feltételeket kellene kínálnia, hogy a hiteleket vigyék a bankok, és létrejöjjön a gazdasági stimulus. Véleménye szerint a meglepően alacsony kereslet elhanyagolhatónak tekinthető ahhoz képest, hogy 430 milliárd euró állt volna a bankok rendelkezésére.

A Nordea elemzői szerint a sikertelen aukció felfelé ható nyomást gyakorol a kötvényszpredekre és a hozamokra is, és a rendelkezésre álló likviditás egészen az új kötvényvásárlási program elindulásáig csökkenni fog. Az is lehetséges, hogy a piaci szereplőknek, a bankoknak nem volt idejük a felkészülésre, hiszen mindössze egy hét telt el az új feltételek bejelentése és az első kibocsátás között. A kétszintű betéti rendszerre való felkészülés is arra késztetheti a pénzügyi szektor tagjait, hogy inkább kivárjanak a következő, decemberi lehetőségig. A Nordea szakemberei szerint a kereslet később erősödhet, nem szerencsés egy adatból túlzott következtetéseket levonni. Előfordulhat azonban, hogy nem a TLTRO III., hanem az újraindított, havi 40 milliárd eurós keretösszegű kötvényvásárlási program lesz az, ami megmozgatja a pénzintézeteket.

A Financial Timesnak nyilatkozva Frederik Ducrozet, a Pictet Wealth Management stratégája igyekezett magyarázattal szolgálni a jelenségre. Ő arra számít, hogy a decemberi forduló már sokkal sikeresebben zárul majd. Véleménye szerint ugyanis a legtöbb bank azzal számol, hogy a hamarosan elinduló kétszintű betéti rendszer felszabadítja eddig lekötött likviditása egy részét, ezért sok olasz és dél-európai bank inkább megvárja, amíg ez bekövetkezik, mint hogy szembenézzen a napi szintű negatív kamattal, amellyel az EKB ma a betéteket sújtja.

Október végétől azonban az új kétszintű betéti rendszer egyfajta carry üzletet jelent majd, amely félszázalékos kockázatmentes megtérülést hozhat, ha az EKB-tól mínusz 0,5 százalékon vesznek fel hitelt, majd nulla kamattal vissza is adják a jegybanknak. Marco Valli, az UniCredit közgazdásza a lapnak nyilatkozva megerősíti ezt a nézetet, szerinte nem jelzésértékű a mostani kudarc. De azt hozzáteszi, hogy a jegybanki döntéshozók valószínűleg meglepődtek az eredmény láttán, egészen biztosan nem ezt tervezték eredetileg.

A cikk a Világgazdaságban jelent meg 2019 szeptember 24-én.

Ha nincs ideje hasonló kérdéseknek utánanézni, de szeretné tudni, mi változik és ez mit jelent az Ön vállalata, vállalkozása számára, hogyan készüljön fel, szívesen segítek.

Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashat:  Linkedin Kiss Mónika

Ha érdekli az együttműködés, várom megkeresését akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com

3 thoughts on “Akkor sem kell a hitel, ha a EKB fizet érte

  1. Kedves Mónika!
    Érted, hogy miért történnek ilyen képtelen dolgok, – mint például a negatív kölcsönkamat? Ha érted , akkor miiért nem írsz pár mondatot az okokról? A pénzügyekben nem kellően jártas emberek az ilyen posztokból csak egy lehetséges válság előtti jajgatást hallanak ki, de arról fogalmuk sincs, hogy mi van a háttérben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük