Jön a QE, ami nem QE?

A cikk szeptember utolsó hetében íródott.

Az amerikai jegybank a repo-crash óta minden reggel megfelelő mennyiségű készpénzzel látja el a piacot, felvásárolva a felesleges hazai államkötvényeket, de ez csak átmeneti megoldás a Federal Reserve október végi ülése előtt.

Immár kilenc munkanapja tart a likviditásszűke az amerikai repo- (bankközi) piacon. Volt olyan nap, amikor már csak 10 százalékért lehetett egy napra (overnight) forráshoz jutni, ami az irányadó ráta négyszerese. Az amerikai jegybank kedden 75 milliárd dollár értékű technikai repóműveletet vezetett be, ezt szerdán 100 milliárd dollárra emelték, és a kéthetes limitet is 60 milliárd dollárra növelték a korábbi 30 milliárdról. A jegybank célja az, hogy az intézményi pénzállomány szabályozására szolgáló piacot annyi készpénzzel árassza el, hogy a kereskedők számára is világos legyen: vissza kell térni a normalitáshoz, az irányadó kamatszinthez.

Miért alakult ki ez a helyzet, és hogyan kezelhető? Akad olyan elemző, aki szerint a Federal Reserve (Fed) elérte a rendelkezésre álló tartalékok alsó határát, mások szerint a banki szabályozásokban rejlik a valódi magyarázat. A Bloomberg kolumnistája, Brian Chappatta szerint az egyre növekvő költségvetési hiány áll a folyamat mögött, és a hitelező intézmények azok, amelyek ezt finanszírozzák. A Fed ugyanis 2017 végétől idén júliusig folyamatosan csökkentette a mérlegét, és ez pontosan egybeesett azzal az időszakkal, amikor a Pénzügyminisztérium elkezdte megnövelni havi aukcióinak méretét, hogy fedezze az egyre növekvő költségvetési hiányt.

Photo by Pixabay on Pexels.com

Akárhogy is, a helyzet tarthatatlanná vált a J. P. Morgan vezető elemzője, Michael Feroli szerint is, aki kiadta a jelszót: „Ne hívjuk ezt QE-nek.” Azaz ne értékeljük monetáris lazításként a Fed várható reakcióját a repokrízisre, amikor jó eséllyel ismét likviditással önti el a bankközi piacot, hogy stabilizálja.

A piac már arra vár, hogy az október 29–30-án esedékes Fed-ülésen bejelentsék a nagymértékű kötvényvásárlást. Ezt azért remélik, mert Jerome Powell a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy megvizsgálják a beavatkozási lehetőségeket, és a mérleg újbóli bővítését sem zárják ki. „Egészen valószínű, hogy a jegybanki mérlegfőösszeg organikus növekedését korábban kell újraindítanunk, mint gondoltuk” – közölte az amerikai jegybank elnöke. Brian Chappatta szerint bár a mérlegfőösszeg növelése hasonlóan hangzik, mint a mennyiségi lazítás újbóli bevezetése, de nem erről van szó. Szerinte az alapvető különbség az organikus növekedés és a mennyiségi lazítás között az, hogy a kereslet-kínálati viszonyok megváltozása kényszeríti most ki a likviditásnövelést, nem a gazdaság stimulálása a cél.

A Bloomberg írása szerint évente mintegy százmilliárd dollárral nő az amerikai dollár iránti igény. A Bank of America elemzése szerint a Fed azonban még ennél is agresszívebben lép majd fel, bár fontos a megkülönböztetés: ez a pénzeső most nem monetáris lazítás. Szerintük 150 milliárd dollár az éves pluszkereslet, amelyet ki kellene elégíteni, és ahhoz, hogy az eset ne ismétlődhessen meg, további 250 milliárd dollárra lesz szükség. Ez azért már mennyiségi lazításnak is elég lenne, a részvénypiacok pedig nem fognak az elnevezésen vitatkozni.

A cikk a Világgazdaság szeptember 30-i számában jelent meg.

1 thought on “Jön a QE, ami nem QE?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük