A hozamgörbe rövidebb oldalán avatkozik be a Fed

A szeptemberben kialakult pénzpiaci likviditási problémák tartós kezelését tervezi a Federal Reserve (Fed) a közeljövőben. A forrásszűke az amerikai bankközi piacon nemrég súlyos anomáliához vezetett, a múlt hónapban előfordult, hogy csak 10 százalékért, azaz az irányadó ráta négyszeresén lehetett egy napra (overnight) forráshoz jutni. Jerome Powell Fed-elnök kedden tartott beszédében bejelentette, hogy napokon belül nyilvánosságra hozzák az új eszköz pontos részleteit.

A jegybank elnöke már korábban is hangsúlyozta, hogy a mérlegfőösszeg növelése hasonlóan hangzik, mint a mennyiségi lazítás újbóli bevezetése, de nem erről van szó. Most a hozamgörbe rövidebb oldalán avatkozik be a jegybank, azaz a diszkontkincstárjegynek megfelelő T-bill piacot kívánja stimulálni. Hozzátette, hogy ez az intézkedés nem befolyásolja a Fed további monetáris politikáját. A három hónapos kincstárjegyek hozama csökkenni kezdett a hír hallatán.

A válság utáni mérlegfőösszeg-növelés során inkább a hozamgörbe távolabbi lejáratait súlyozta túl a Fed, de most nem a gazdaság fellendítése a cél, hanem a kereslet-kínálati viszonyok finomhangolása. A Société Générale elemzője nagy horderejű bejelentésre számít, 200–400 milliárd dollár között lehet a keretösszeg, amely akár a teljes aktuális kínálathoz is közel járhat. A szűkösségre hívta fel a figyelmet Thomas Simons, a Jefferies elemzője is a Bloombergnek nyilatkozva: „A fő kérdés, hogy a Fed milyen mennyiségű kincstárjegyet tud majd felvásárolni október végétől december végéig.” Véleménye szerint a piaci folyamatokba való beavatkozással „a Fed még több munkát csinál saját magának”. Hasonló kétségeket fogalmazott meg Jon Hill a Capital Marketstől, számításai szerint még ha a következő hat hónap mindegyikében sikerülne is 300 milliárd dollár likviditást a piacra bocsátani, az mindössze 50 milliárd dolláros havi tartalékképzést jelentene, s ez még mindig nem elegendő.

A szakértők ezért ismét felvetik az Európában ismert „standing repo facility”, azaz az intézményes jegybanki rendelkezésre állás igényét, amely hatékony gátat képezne a túl magasra szökő overnight kamatok ellen.

A cikk a Világgazdaság október 10-i számában jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük