Nagyot fordult a világ az amerikai részvénypiacon az elmúlt héten, a 43,1 százalékos valószínűségről 79,1 százalékra emelkedett a kereskedők szerint annak az esélye, hogy a Fed október végi kamatdöntő ülésén újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésre kerül sor. A változást a vártnál gyengébb amerikai makroadatok mellett az is hajtotta, hogy Washington az európai frontot is megnyitotta a kereskedelmi háborúban.
A várt kamatcsökkentés mellett a repopiacon tapasztalt likviditáshiány enyhítésére is fogadnak most a befektetők, amelyet minden figyelmeztetés ellenére – miszerint ez a művelet kizárólag technikai lesz majd – sokan a mennyiségi lazítás újbóli bevezetéseként értelmeznek. A State Street Global Markets szenior stratégája, Marija Veitmane szerint a piac nagyon gyorsan visszatért a rossz hír a jó hír modellhez. Tegyük hozzá azért, hogy most meg a teljes elkeseredettségbe váltson, ha rossz hírek érkeznek, egészen másfél órára, amikor megint emelkedni kezdünk. Kíváncsi vagyok, meddig húzható még ez a “csoda se tudja merre megyünk, de lefelé ne” tovább.
A következő hetekben a bizonytalan gazdasági környezet még jobban felerősítheti a tőzsdei ingadozást. Ezen a héten a Fed szeptemberi kamatcsökkentő üléséről nyilvánosságra kerülő jegyzőkönyv vethet újabb nagyobb hullámokat, csütörtökön a kínai delegáció folytatja a kereskedelmi tárgyalásokat Washingtonban, még az október 15-re halasztott újabb 5 százalékos vámtarifa-emelés előtt. A Reutersnek nyilatkozva Mark Haefele, a UBS vezető stratégája akár 15-20 százalékos globális részvénypiaci zuhanást is lehetségesnek tartott, ha a tárgyalások félbeszakadnának és az autóimportra vonatkozó fenyegetések valóra válnának. Hasonlóan negatívak az előjelek a last minute Brexit-tárgyalások körül, de a Donald Trump elnök alkotmányos elmozdításával, az impeachmenttel kapcsolatos hírek is növelik a volatilitást.
Mások szerint rossz hírek eddig is voltak a piacon, az idei év mégis 16,1 százalékos emelkedést hozott az S&P 500 indexben, és a rövid távú piaci kiugrásokat nem érdemes napi szinten követni. A hosszabb távon befektetők értékeltségi mutatói közül sokan követik a CAPE vagy a Shiller-féle P/E rátát, amely az inflációt is figyelembe vevő, tízéves átlageredménnyel számoló P/E mutató az S&P 500-as indexben szereplő részvényekre. Történelmi átlaga 17-es érték körüli, most ennél magasabban, a 23-as érték felett tartózkodik, tehát elvileg alacsonyabb jövőbeli hozamokat jelez, de ez az elmúlt évtized legnagyobb részére is igaz volt.
Támogatja az emelkedést a tavalyihoz hasonlóan aktív akvizíciós és összeolvadási tevékenység, valamint az amerikai piacon idén immár 820 milliárd dollár értékben bejelentett részvény-visszavásárlási program. A nagy technológiai óriások, a FAANG-részvények (Facebook, Apple, Amazon, Netflix és Google) teljesítménye 2013 óta vitte az indexeket felfelé, sokan tekintenek ezért iránymutatóként ezekre a papírokra is. Idei teljesítményüket az Apple és a Facebook viszi a hátán majdnem 40 százalékos emelkedéssel, ezt az Amazon és a Google 15 százalék körüli nyeresége követi, egyedül a Netflix van mínuszban. Itt sem érkezett tehát vészjelzés.
Nagyon megterhelő tud lenni egy ilyen plafontesztelő, sorozatos rossz hírekre hirtelen zuhanó, majd szinte ok nélkül emelkedő kereskedés, amelyre leginkább a nehezen megszülető rali nevet aggatnám. Valójában egy felfokozott sávkereskedést látunk, amelynek támasz és ellenállás oldalán is ott van a félelem, “aki lemarad, kimarad”. Na jó, de a 3000 felett vagy a 2400 pont alatt rejlik a válasz az S&P esetében?
A cikk a Világgazdaság 2019 október 8-i számában jelent meg, a dőlt betűvel jelzett kommentek nélkül.
Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashat: Linkedin Kiss Mónika
Ha érdekli az együttműködés, várom megkeresését akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com
