Pénzügyi tervezési ismeretek: az előző bejegyzésekben arról írtunk, lakosság nagy része még mindig az állami nyugdíjrendszerre számít és nem rendelkezik vészhelyzeti tervvel sem. Aztán hosszú életet ígérünk, és elhatároztuk, hogy lesz miből elfogadhatóan élni sokáig. Majd két életszagú példán keresztül belekezdtünk a pénzügyi gubancok felismerésébe.
Folytassuk tehát, hogy mit történik hőseinkkel: Timinek már egy hétvégi számolgatás is elég volt, hogy rájöjjön: hitelspirálba került, amit észre sem vesz. A hitelspirál kifejezést is az interneten tanulta, amikor látta, az elmúlt évben 125 000 forintot vont le a bank kamatokra és rákeresett a bank honlapján, hogy ez jogos –e. Megdöbbenve látta, hogy csak a bankkártya hitelkeretének teljes hiteldíj mutatója éves 33%, erről fogalma sem volt.
Továbblépve arra is rájött már, hogy 9 éve nem módosított a kötelező felelősségbiztosításon, pedig azon is tudna spórolni. Háromszor annyit fizet a netért és a telefoncsomagjáért is, mint a szolgáltató friss reklámja.
Miért nem szóltak a szolgáltatók?- kérdezte magától először, aztán rájött…
miért szólnának?
Beszélnie kell a főnökével, mert autójával üzleti ügyeket is intéz. Az a rengeteg autózás, kikészíti idegileg. Két anyukával össze lehetne beszélni, hogy megosztják a szállítást, ki is posztolta a Facebook csoportba, 10 perc alatt elintézte. Már csak háromhetente kell korábban eljönnie a munkahelyéről kedden és csütörtökön, értékeli majd a főnöke, amikor a benzinpénz miatt szól, amit kér majd 🙂
Kis csepp a pohárban, de a sarki közért is drága és a bevásárlását szinte csak ott intézi, nem is gondolta volna, csak mindig olyan fáradt. Talán lehetne egy állandó csomagot házhoz szállíttatni kéthetente? Pár kattintás és meg is volt. Mit tud még „kiszervezni”? De mire megy el a bónusz? Elkezdett az agya járni, pont mint a munkahelyén. Költségcsökkentés, erőforrás optimalizálás, de hisz ezt tanulta a főiskolán!
Krisztáék örömmel tapasztalták, hogy a mostani bankhitelhirdetések jóval alacsonyabb fix kamatot kínálnak, mint az övék. Annak már nem örültek, hogy a megtakarítás nulla forintot hozott az elmúlt években, nem kötötték le, „a nulla és a két százalék között nincs különbség” alapon. Ez a „nincs különbség” mostanra 240 000 forint lenne. Úgy döntöttek, bemennek mind a három bankba a kisvárosban érdeklődni, már csak azért is, mert a bankszámláik díjait se firtatták, amióta megvannak, évi 29 000 forint megy el számlavezetésre, bankkártyákra.
Arra is rájöttek, hogy nagy bajban lennének, ha Kriszta férjének munkabére kiesne, a megtakarításhoz nem lenne jó hozzányúlni, mert Kriszta szülei idősek, bármikor szükség lehet a pénzre egészségügyi kiadásokra. Talán érdemes lenne egy biztosítást fizetni? Mennyibe kerülhet?
Ez a felismerés kimozdíthatja a férjét arról az álláspontról, hogy Kriszta ne kezdjen a kertben szárazvirágokat termelni, mert úgyis csak a gond lesz vele, pedig ő szívesen megpróbálná a csokrok, koszorúk kötését. Itt némi családi vitába is torkollott a pénzügyi helyzet áttekintése, de végül kibékültek.
A két 40-es nő által felfedezett problémák általánosnak mondhatók. Nem kell hozzá pénzügyi végzettség, hogy rendbe tegyük havi és éves költségvetésünket. Néhány egészen könnyedén orvosolható, pl. csak fel kell jegyezni a naptárba, hogy amikor fordulója lesz az autó biztosításának, ne legyünk restek és keressük meg a legjobb megoldást.
Újabbakra fog fény derülni, amikor Timi és Kriszta férjével végigmennek egy hónap kiadásain: ha Excelben vagy egy célprogramban vezetik a bevételeket, megtakarításokat és kiadásokat, kategóriákba rendezve, gyorsan készíthetnek grafikonokat, amelyek a következő kérdésekre adnak választ:
-milyen szerkezete van a családi kiadásoknak? Ezzel elégedettek vagyunk –e? Vannak –e kiugró tételek? -a bevételekhez képest egy hónapban mennyi jut megtakarításra? A megtakarítások hogyan oszlanak meg? stb.
Itt bizony előfordulnak kínos ráismerések: Timi sem gondolta volna, hogy a megcsúszás miatt utolsó pillanatban neten rendelt családi vacsorák, az útközben elfogyasztott kávéjai divatos kávézókból elhozva és a feleslegesen megvett BKV bérlet, amit nem használ, a teljes kiadásainak tíz százalékát képzik! Ez különösen azért lepte meg, mert azt hitte, a hétvégi családi kirándulások kerülnek sokba.
Kriszta felment egy biztosítói ajánlati oldalra és rájött, hogy a ház biztosítása egyrészt elavult, másrészt sokkal drágább, mint a piaci ajánlat. Minden vagyontárgyukat mindössze 500 000 forintra biztosították és ha a számítógépekkel, elektronikus eszközökkel lenne gond, arra nem is kapnának semmit. Biztos volt benne, hogy ők nagyon takarékosan élnek, mégis talált néhány tételt, amit olcsóbban is megkaphat máshol. Ha már ennyire belejött a biztosítási témába, elolvasta a régi unit-linked életbiztosítása tájékoztatóját és döbbenten látta, hogy évi 4%-ot fizet csak azért, hogy legyen ilyen életbiztosítása.
Újabb és újabb körök után letisztul a költségszerkezet. A legfontosabb, hogy ezzel a folyamat felével vagyunk meg és még nem dőlhetünk elégedetten hátra. Korábban, a tervezési folyamat elején felírtuk rövid, közép és hosszútávú céljainkat és lajtsromba vettük a vagyontárgyakat, amellyel rendelkezünk. Mielőtt azonban nyugdíjra és hosszú távú megtakarításokra gondolnánk,
a jelent kell rendbe tennünk.
Ez két részre bontható:
Első lépés: a mostani hiteleinket át kell vizsgálni, hogy megfelelnek –e a jelenlegi piaci viszonyoknak vagy túl drágák, felemészítik jövedelmünk jó részét. Ezt mindkét hősünknek meg kell tennie: Timi adósságrendező hitelt vesz fel, hogy kiváltsa magas kamatozású személyi és kölcsöneit. A neten talált több hitelkiváltással foglalkozó ingyenes tanácsadó oldalt.
Néhány estés számolgatás után eldöntötte, hogy ez lesz az első lépés. Egy rövid futamidejű kölcsönnel rendezi a jelenleg fennálló tartozásait, még ha ez az új kölcsön ingatlanfedezetű is lesz. Azért, hogy biztosabbnak érezze helyzetét, a kölcsön mellé biztosítást is köt, hisz egyedülálló anyaként bármikor kieshet a jövedelme.
Krisztáéknak nincs nehéz dolga, Kriszta nyugdíjas édesapja biztosítónál dolgozott és miután minden bankból kértek egy ajánlatot fix kamatozású forinthitelre, leül velük és együtt átnézik az ajánlatokat.
Második lépés: mielőtt hosszabb távú megtakarításokra gondolnánk, egy 3-6 hónapra elegendő megélhetést biztosító összeget kell összegyűjteni és likvid, azaz bármikor elérhető megtakarítási formába helyezni.
Mielőtt ezt elhatározták volna, Kriszta férje átnézte a kieső jövedelem céljára szolgáló biztosításokat, de nem vitte rá a szíve, hogy egy esetleg soha igénybe nem veendő biztosítást fizessen. Ezért mostantól fizetése 15%-át az újonnan nyitott befektetési számlára teszi át és mivel most nincs jobb ötlete, egy pénzpiaci garantált alapot vásárol belőle. Timi most a hiteltörlesztésre koncentrál, de minden hónapban 20 000 forintot leköt, amíg össze nem gyűlik 3 havi jövedelme.
Vészhelyzeti megtakarítással a magyar háztartások fele sem rendelkezik.
Pedig a megtakarításnak három forrása lehet:
• elengedni olyan költségeket, amelyekről le tudunk mondani,
• ha egy megszokott költség kifut, azt nem visszaengedni a családi költségvetésbe,
• jó módszer az is, ha a kapott fizetésemelés egy nagyobb részét félretesszük vagy az éves bónuszt több részre osztjuk.
Csak ha a fenti két pontot kipipáltuk, akkor kezdhetünk bele a közép és hosszútávú megtakarításokba.
Innen folytatjuk legközelebb!
Ez a bejegyzés eredetileg az Anyapara.hu oldalon jelent meg. Ez egy elsősorban a kamasz gyerekeket nevelő kb. negyvenes nőknek szóló oldal, néhány éve segítem már a munkájukat. Sok éve vesszőparipám már az öngondoskodás, főleg nőknek. Gyakorló szakemberként ez a minimum, amit szerintem meg kell tennem.
Ezek a cikkek a szakmai zsargont lecsavarva, kifejezetten közérthető stílusban íródnak. Remélem, innen is olvasókra találnak majd, és sokan az Anyapara.hu-t és a podcast csatornát is követik hamarosan. Mert a legnehezebben megfogadható tanács a kamasz gyerekkel kapcsolatban, hogy
engedd el…
