A magyar ingatlanpiaccal kapcsolatos banki eszközkockázat emelkedésére figyelmeztetett a Moody’s frissen megjelent heti kitekintőjében. Annak apropóján vették górcső alá az ágazatot, hogy az Eurostat friss közlése szerint valamennyi európai uniós tagország közül 2019 júniusában Magyarországon emelkedtek – éves összevetésben – a legnagyobb mértékben a lakás- és a házárak (14 százalékkal), miközben 2015 óta több mint 55 százalékos volt a növekedés.
A hitelminősítő arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a hirtelen megugrás növeli a bankok eszközkockázatát, ha a gazdasági ciklus a kései fázisába lép. Bár az ingatlanügynökségek és vállalkozások által közvetített hitelállományban alacsony a késedelmes fizetések aránya – a bankok korábbi jelentős állománytisztásának köszönhetően –, ezek mellett a számok mellett nem lehet elmenni.
A magyar pénzintézeteknél található bruttó vállalati hitelállomány 24 százalékát ingatlan- és építőipari kitettség alkotta 2018 végén, a magyar ingatlanpiaci kitettség pedig a teljes eszközállomány 11,1 százalékára rúgott. Az állományon belül az olyan ingatlanhitelek aránya, amelyekben a hitel összege a fedezetként használt lakás vagy ház értékének legalább a 70 százalékát elérte (hitelfedezeti arány), a teljes banki tőke 61,9 százalékát és a bruttó hitelállomány 12 százalékát tette ki. Hasonló rekordok születtek a kereskedelmi ingatlanok piacán is, ahol a beruházások 2018 végére elérték az 1,8 milliárd eurót, a hazai társaságok részére nyújtott hitelfolyósítások pedig 68 százalékkal nőttek.
A Moody’s szerint az ingatlanárak alakulását támogatja az erős fogyasztói bizalom, az alacsony munkanélküliség és a magas nominális GDP-növekedés, karöltve a historikusan alacsony kamatlábakkal. Az elemzőház arra számít, hogy ezek a trendek fennmaradnak, bár a mezőgazdasági régiók korábbról örökölt kereskedelmi hitelállományaiban látszanak problémák. Azt is megjegyzik, hogy bár a problémás projekthitelek aránya a 2015 márciusi 47,5 százalékról jelentősen, 11,3 százalékra csökkent, ez még mindig elég magas aránynak számít.
A hitelkockázat mellett a magyar bankok devizakockázattal is szembesülnek a Moody’s kitekintése szerint, mivel a kereskedelmiprojekt-hitelek jó része euróalapú. Bár a bérleti szerződéseket is euróban kötik, a hitelminősítő szerint ez nem jelent feltétlenül védelmet, hiszen a bérlők jövedelme gyakran nem euróban keletkezik.
A cikk a Világgazdaság október 11-i számában jelent meg.
Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashat: Linkedin Kiss Mónika
Ha érdekli az együttműködés, várom megkeresését akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com
Gondolom, hogy majd biztosítást kötnek a bankok a kihelyezett ingatlancélú kölcsönökre, mint a korábbi devizanyilvántartású, kölcsönök esetében, és akkor már, a kölcsönök bedöntése lesz az érdekük.