Az újabb kedvezőtlen kínai makroadatokat az elemzők nem tekintik egy rossz sorozat kezdetének. Bár sokan kételkednek abban, vajon az eddig bevezetett gazdaságélénkítő eszközök elérik-e a céljukat, a reakciók enyhén szólva visszafogottak voltak. Érdemes megnézni, hogy egy superoptimista piac kissé már megfáradt elemzői hogyan magyarázzák az egyszeri visszaesést. Mindenből lehet jó hírt csinálni, csak egy kis jóakarat kell 🙂
Kínából ugyanis még kedd hajnalban két beszerzésimenedzser-indexről is érkezett hír, mindkettő a lehetséges lassulásra hívta fel a figyelmet. A nemzeti statisztikai hivatal, az NBS adata szerint áprilisban a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) alig tudott 50 feletti értéket elérni, 50,1 pontra süllyedt a márciusi 50,5 után. Az elemzők hó per hó alapon stagnálásra számítottak. A nem feldolgozóipari ágazatok BMI-je áprilisban 54,3 pontra gyengült a márciusi 54,8 pontról, ez az adat is gyengébb volt az 54,5 pontos konszenzusnál.
Az ennél objektívebbnek tartott Caixin Insight Group kínai kutatóintézet és az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató feldolgozóipari indexe is csökkent áprilisban: 50,2 pontra a márciusi 50,8 pontról. Szakértők javuló mutatót, 51 pontot vártak áprilisra.
Hiába a figyelmeztető jelek, a szaksajtó és az elemzők mintha homokba dugnák a fejüket, és kedden a részvénypiaci reakció is nagyon visszafogott volt. A Financial Times arra hívja fel a figyelmet, hogy az előző hónapban már mutatkozott némi javulás az indexben, bár akkor kérdéses volt, hogy az a kínai holdújév egyszeri hatása miatt emelkedett-e márciusban, vagy ez már a javulás kezdete. Az adatok még mindig legalábbis ellentmondásosak, mivel a múlt hét végén közölt kínai ipari profit-számok négy hónap esés után ismét emelkedni kezdtek, ezért – ahogy a korábban közölt GDP-adat is – bizakodásra adtak okot. Ez utóbbiak pedig többet nyomnak a latban, mint a gyorsan változó bizalmi mutatók. Már ha elhisszük őket, de mindenki abból főz, ami jut neki.
A CNBC-nek nyilatkozva Tommy Xie, az OCBC Bank vezető elemzője például kissé gyengébbnek nevezte a friss adatokat, véleménye szerint a visszaesésnek az az oka, hogy sok vállalat még márciusban megnövelte a termelését, hogy készen álljon az áprilistól hatályos általános forgalmiadó-csökkentésre. „Ötven pont felett még rendben vagyunk” – bizakodott Xie, ezt én kognitív disszonancia redukcióként tanultam az szociálpszichológiából. Az is iskolás példa erre, amikor a piaci szereplők is inkább az adat egyik, de pozitív oldalát emelik ki, főképp arra figyelnek, hogy a kisvállalkozások számára nyújtott állami támogatás hatásosnak látszik, ez a szegmens 49,9-es értékével már csak 0,1 százalékra van az expanziót jelentő 50-es szinttől.
Az ING elemzői szerint a helyzetet nem elsősorban a fő mutatók alapján kell értékelni, és ők sem értenek egyet a negatív kilátásokkal, csatlakozva a mainstream kórushoz. Bár az új exportmegrendelések csökkentek, de az elemzőház szerint lassuló mértékben, ezzel együtt a belföldi megrendelések piaca – többek közt az ipari termékek és alkatrészek iránti kereslet – továbbra is erősödik. Kiemelték, hogy a csúcstechnológiai termelés bizalmi alindexe tíz hónapja nem volt ilyen erős, ebben a lehetséges kínai–amerikai kereskedelmi megállapodás esélye is benne van.
Innentől viszont érdemes figyelni rájuk, a szemellenző mellett is van mondanivalójuk: az ING véleménye szerint a kínai kormány az adatok ismeretében nem fog változtatni az érvényben lévő monetáris és fiskális élénkítő politikáján, és úgy látják, hogy a jüan árfolyama is egyre inkább gazdaságpolitikai eszközzé változik mostantól. Az ING szakértői szerint a kereskedelmi megállapodástól függően a jüan inkább némileg gyengülni, mint erősödni fog 2019 végéig, de alapvetően stabil marad. Az elemzőház arra számít, hogy ha lesz egyezség, annak betartása nem ütközik majd akadályokba, és a kínai vezetés nem kockáztatja, hogy a jüan túlzott gyengítésével vádolhassa meg amerikai partnere. Túlzott erősödést pedig azért nem szeretnének, nehogy felmerülhessen a gyanú, hogy az amerikai kormányzat lekenyerezte őket.
A felfokozott optimista várakozásban a kereskedelmi megállapodással kapcsolatban egy-két, a vártnál gyengébb bizalmi adatot könnyen figyelmen kívül hagynak a piaci szereplők. Amíg reménykedünk a megállapodásban és nem láttuk annak részleteit, minden kínai papír megy tovább. Legalább még egy hétig.
Az eredeti cikk a Világgazdaság május 2-i számában jelent meg.
