Kevés olyan tőkepiaci termék van, mint az arabica kávé, amelynek kurzusa mindössze hét hónap leforgása alatt 13 éves mélypontjáról támadt fel tavaly, majd 2020 első hónapjában 20 százalékkal zuhant.
Az arabica típusú kávé árfolyammozgása az elmúlt évtizedben nem keltett feltűnést egészen tavaly őszig, azóta viszont óriási ralinak és zuhanásnak is szemtanúi lehettek a befektetők. A történet kezdetéhez 2011-ig kell visszamennünk, amikor egy brazil időjárási anomália miatt az arabica kurzusa egészen 380 dollárcent per fontig szaladt. A kiugró árfolyam-emelkedéshez az ázsiai ízlésváltozás is hozzájárult: a tea helyett egyre többen fogyasztanak kávét, csak a Starbucks ötezer kávézót nyitott Kínában ezekben az években.
Ám miközben a kiskereskedelmi ár szépen emelkedett az évek alatt, a tőzsdei jegyzésár a rekordszintű kereslet ellenére kevesebb mint harmadára esett. Az ellentmondás a növekvő kínálattal magyarázható, a kedvezőbb időjárást hozó évek alatt a kávétermelők arra számítottak, hogy a kereslet ismét a 300 feletti sávba viszi majd az árfolyamot, ezért alig csökkentették a termelést.
Tavaly nyáron már csupán 100 cent per font környékén kereskedtek a brazil tőzsdén az arabicával, mélyen a termelők bekerülési költsége alatt. Majd jött a csoda, szeptember és december között 36 százalékos áremelkedéssel ez a kávéfajta nyerte a negyedéves árupiaci versenyt. Az elemzések hirtelen a korábbival ellentétes tónust kezdtek megütni, és szinte már csak azok kételkedtek a rali tartósságában, akik régóta kereskednek ezzel a növényfajtával. Josh Graves, az RJO Futures szenior stratégája így nyilatkozott a Bloombergnek: „Túl sokat, túl gyorsan mentünk felfelé, rövid távon a magas volatilitás velünk maradhat.” Az is említésre érdemes, hogy a kávé ralija az International Coffee Organization szeptemberi ülése után kezdődött, amelyen arról állapodtak meg, hogy megoldást találnak az alacsony árakra és az árak hullámzására.
A fundamentumok közül a legfontosabb, hogy a sokéves árfolyamesés után a brazil készletek – amelyek meghatározzák a világpiaci árfolyamot – utoljára 1962-ben látott minimumra zuhantak, és a mostani szezonra akár 3,5 millió zsák (60 kg-os mértékegység) hiány is kialakulhat világszerte. Ezért számít a Citigroup is arra, hogy 2021-re ismét emelkedhetnek az árak. Ezt a fogyasztói szokások változása is alátámasztja, mert egyre többen a hideg eljárással készült italokat választják, amelyek kevesebb koffeint tartalmaznak, de nagyobb mennyiségű alapanyagra van szükség az előállításukhoz.
Meglepő módon a termelők még alig profitálnak a tavalyi raliból, mert a pörkölők és a kávéláncok jó előre fixálják a felvásárlási árfolyamokat, így a kereskedelmi egységekben főzött kávé sem drágult 30 százalékot, ahogy az logikus lenne. A jövő arabicaárfolyamára a brazil reál kurzusa is ráveti az árnyékát: az olcsó helyi deviza csökkenti a termelési költségeket, de rontja az alkupozíciókat. A gazdák mindennapi megélhetésért való küzdelme időnként azzal jár, hogy felszámolják a kávéültetvényeket, helyükbe kokacserjék kerülnek, vagy a szakmunkások a földeket parlagon hagyva illegális ültetvényeken dolgoznak tovább.
A cikk a Világgazdaság január 29-i számában jelent meg, nem tartalmazza a véleményem vagy a várható trendek ismertetését.
Kávéivó vagyok, ezért érdekel, hogyan alakul a kávé ára az üzletekben.
Ezt a remek közérthető elemzést olvasva, a régi igazság jut az ember eszébe. Az, hogy a termelő és a fogyasztó is rosszul jár, miközben a kereskedők és spekulánsok jól járnak.