Minden amerikai kötvénylejárat egy százalékhoz közelít, a flattenerek árfolyamai csúcsot döntöttek, miután extrém alakúra váltott az amerikai hozamgörbe.
Az amerikai hozamgörbe alakjának változásaiból lehet profitálni vagy azon veszíteni. (A hozamgörbe azt mutatja meg, hogy egy adott idôpontban a különböző futamidejű befektetéseknek -egy hónaptól akár 30 évig- mekkora a megtérülési rátája, a hozama.) Jelenleg az amerikai államkötvényeknél laposodás figyelhető meg, erősen csökken a hozamkülönbözet az 5 és 30 éves kamatok között. A hozamgörbe meredekségének növekedése esetén steepener, laposodása esetén flattener pozíciót nyereséges felvenni. A pozíciót ma már nem kell kötvényekből előállítani, a kisbefektetők számára opciók, tőzsdék kereskedett alapok sora áll rendelkezésre.
Az öt és 30 éves lejárat közötti hozamkülönbség 17 bázisponttal csökkent júliusban, ilyen mértékű esés 2017 óta nem fordult elő. A flattenerek profitja elsősorban a 30 éves hozam csökkenésének köszönhető, tegnap 1,23 százalékon állt ez a lejárat. Két éve még 3,02 százalékon, egy éve pedig 1,96 százalékon kereskedtek a 30 éves kötvénnyel. Brian Bethune, az Alpha Economic vezető közgazdásza a Reutersnek ezt úgy magyarázta, hogy „mindenki arra számít, hogy a Fed örökké nulla környékén tartja majd az alapkamatot, ez viszi le a hozamgörbe hosszú végét ilyen hihetetlenül alacsony értékre.”
Az elemzők már annak a hosszú távú hatásait találgatják, amikor majd valamennyi lejáraton egy százalék alá süllyednek a hozamok. Nick Maroutsos, a Janus Henderson vezérigazgatója szerint ez annak lenne a jele, hogy a befektetők minden kis hozammaradékot zsebre kívánnak tenni, legyen az akármilyen kevés is. A 10 éves benchmark papír március 20-án, a 20 éves múlt csütörtökön, az amerikai GDP adat közlése után süllyedt egy százalék alá a Reuters beszámolója szerint. A 30 éves lejárat is volt már egy százalék alatt, de ahhoz drámai feltételek vezettek, amikor idén márciusban a pénzpiaci pánik zajlott.
Vannak, akik arra számítanak, hogy a Federal Reserve (Fed) továbbra is a hozamgörbe hosszú oldalán folytatja majd kötvényvásárlási programot, ezzel további nyomást gyakorolva erre a szegmensre. Másrészt az amerikai pénzügyminisztérium májusban már bocsátott ki új 20 éves kötvénysorozatot, amelyre régóta vártak a befektetők, és elképzelhető, hogy a 30 éves szegmens is bővül majd új papírokkal, növelve a kínálatot és ezzel várhatóan a hozamokat is.
Az egy százalék alatti hozamgörbe nem csak az arra fogadóknak jelentene profitot, de az értékpapírpiacokon is jelentős változásokat indítana el. Ez ugyanis újabb érvet jelenthet, hogy az intézményi befektetők és a pénzintézetek miért ne dollárban és dollárkötvényben tartsák a szabadon felhasználható eszközöket. Mindez pedig erősítené a részvénypiacra és a részben a reálgazdaságba tartó tőkeáramlást.
A Nordea elemzői hozzáteszik, hogy a likviditási feltételek jelentősen befolyásolják az egyes lejáratokon tapasztalható keresletet. A hozamgörbe laposodik, amikor a Fed több pénzt nyomtat, mint amennyi az amerikai pénzügyminisztérium állampapír-kibocsátása. A nettó pozitív likviditás nem csak a hozamgörbére hat, azaz laposabbá teszi, de a dollárt is gyengíti. A válság legyőzése érdekében azonban jelenleg az állami kötvénykibocsátás már meghaladja a Fed pénznyomtatási ütemét, így a steepenerek szerintük nem lesznek már sokáig slágertermékek, s a Nordea szerint a dollárgyengítő hatás is enyhülhet.
A cikk a Világgazdaság augusztus 5-i számában jelent meg.
