Shanghai Composite az egyik legjobban teljesítő index volt az elmúlt 4 hétben kilenc százalékos teljesítményével. A múlt héten nagy figyelmet kapott a T. Rowe Price vagyonkezelő ajánlása, amely az amerikai részvénypiac elhagyására szólította fel a befektetőket. A 333 milliárd dollárt kezelő csoport véleménye szerint az amerikai növekedési kilátások egyre csökkennek és a részvények már túlárazottak, ezzel szemben Kínában jóval olcsóbb lehetőségeket találhatunk, ahol a további gazdaságélénkítési programok segítik majd a vállalati nyereségek növekedését. A kínai részvények nem kétséges, hogy diszkonttal forognak az elmúlt negyedévek eseményei után és a ház véleménye szerint az Egyesült Államokban a kamatcsökkentés/ek hatásait már beárazták, ezzel szemben a kínai intézkedésekre még csak most kezdenek felfigyelni az alapkezelők és a kereskedők.
Ezekkel az érvekkel könnyű vitatkozni a kereskedelmi háborús és globális lassulást mutató környezetben. 2018 és 2019 között a kínai teljesítmény igencsak elmaradt a világpiaci ralitól. Az MSCI Kína A részvények korrelációja mindössze 40 százalék volt a benchmarkként ismert MSCI ACWI indexszel, ennél még a kisebb feltörekvő piacok is nagyobb együttjárást tudtak felmutatni.
Az MSCI indexsúly emelkedése mellett azonban megkezdődött a rali, pont akkor, amikor augusztusra az A osztályos részvények elméleti súlya (inclusion ratio) már 15 százalékos lett. Az MSCI novemberre a korábbi döntéseket végrehajtva az elméleti súlyt 20 százalékra emeli. Most még csaktávoli elméleti lehetőség, de ha Kína a továbbiakban is folytatja megkezdett reformprogramját a részvénypiacok átláthatóságára és szabályozására vonatkozóan, az elméleti súly 100 százalékra nőhet. Ez azt jelentené, hogy az MSCI feltörekvő piaci index 40 százalékban kínai részvényekből állna a jelenlegi 2,5 százalék helyett.
Idén szeptemberben a FTSE Russell is 5,5 százalékra kívánja emelni az A osztályos részvények arányát indexében. Erre azért érdemes figyelni mert a FTSE az egyik legnépszerűbb index, világszerte 1,7 ezer milliárd dollárt kezelő alap követi, s az első számítások szerint a kínai részvényekbe 100 milliárd dolláros passzív beáramlás követheti az indextársaság döntését.
Hasonló változásokon mennek át más indexek is. Az MSCI-t és a FTSE-et követve az S&P is kiadta azoknak a kínai részvényeknek a listáját, amelyet feltörekvő piaci alindexébe beemel. 2019 szeptember 6-án 1099 kínai A osztályos részvény került be a kosárba, a változások szeptember 23-től lépnek majd érvénybe. Ezzel a korábbi 32 százalékos kínai hányad az indexben 36 százalékra emelkedik.
A folyamatot akkor értjük meg, ha megnézzük, milyen részvényekről van szó. A nyilvános tőzsdei társaságok Kínában az A, a B és/vagy a H osztályba tartoznak. Az A osztályos részvényeket jüanban kereskedik Shenzhenben és Shanghaiban és a külföldi befektetők korábban nem érhették el őket. A B osztályt amerikai dollárban kereskedik Shanghaiban és hongkongi dollárban a shenzeni tőzsdén, bár alapcímletük jüan. A H osztály Hong Kongban és más külföldi tőzsdéken kereskedik, hongkongi dollárban és szabadon forgalmazhatók. Az indexek a korábbi tilalmak miatt az A osztályos papírokat eddig nem tartalmazták, pedig a világ második legnagyobb piacáról van szó az Egyesült Államok után.
Alexander Treves a JPMorgan stratégája szerint az A osztályos részvények hamarosan nagyobb arányt kapnak majd az indexekben mint az offshore-kereskedett papírok, mivel ezek a társaságok elsősorban a kínai középosztály fogyasztási igényeit szolgálják ki. Míg az offshore vállalatok, amelyekhez eddig a külföldiek hozzáférhettek általábban bankok, olajvállalatok, telekom és más szolgáltatók voltak, az A osztályban megtalálható az egészségügy, a szórakoztatás, fogyasztási javak és a turizmus is.
A cikk a Világgazdaságban jelent meg szeptember 17-én.
Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashat: Linkedin Kiss Mónika
Ha érdekli az együttműködés, várom megkeresését akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com
