Nagy figyelmet kaptak az elmúlt évben a fogyasztószerek, kielégíthetetlennek tűnő keresletüknél csak az azokat előállító vállalatok árfolyamnövekedése volt jelentősebb. A Business Insider és a Goldman Sachs szerint a fogyókúrás gyógyszerek piaca 2030-ra csaknem 100 milliárd dollárt tesz majd ki, de a konzervatívabb Morgan Stanley is 80 milliárdos kereslettel számol. Jelenleg az Eli Lilly és a Novo Nordisk az a két vállalat, amelyik vezető terápiaként, GLP-1-receptor-agonisták előállításával osztozik a piacon, de a trónkövetelők sora hosszú.
Ennek nem csak az az oka, hogy folyamatosan érkeznek a kutatási eredmények, melyek szerint az elhízás mellett más, következményként fellépő betegségek, mint pl. a súlyos szív- és érrendszeri események esetében is biztatóak a vizsgálatok. De ahogy az idő telik, az is egyre jobban látszik, hogy aki abbahagyja a szerek használatát, 12-18 hónapon belül nagy eséllyel visszahízza a leadott kilókat. Ennek elkerülése egy egész életre szóló elköteleződést és nem mellesleg a gyógyszervállalatok számára állandó bevételt jelent.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a WHO adatai szerint 2020-ban a világ teljes lakosságának több mint 40 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott és a következő 10 évben ez 50 százalék felé emelkedhet, akkor már nem tartjuk túl optimistának a fenti előrejelzéseket. Persze nagy kérdés, hogy hányan és mennyiért és milyen gyógyszerekhez juthatnak majd hozzá, milyen biztosítási támogatottság mellett.
Kis túlzással a mobiltelefonok elterjedéséhez hasonlíthatjuk ezt a piacot, hacsak a hosszabb szerhasználat során fel nem merülnek problémák. Ez gyakori a gyógyszerpiacon, ezért nagy óvatossággal kell kezelni azokat a híreket, hogy a fogyás következtében a korábban meddő nők is teherbe eshetnek. A magzatra gyakorolt hatásról még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időtartamú megfigyelések és jó eséllyel a fiatalokra, gyerekekre, csecsemőkre és magzatokra vonatkozó kísérletek csak hosszabb idő elteltével kezdődhetnek majd meg.
A technológiai fejlődés itt is elkerülhetetlen lesz. Ha a mobiltelefonos analógiát kívánjuk követni, a jelenlegi mellékhatások és negatív következmények nagy lehetőséget jelentenek a többi gyógyszervállalat számára is. Mivel a kalóriadeficit idején a szervezet az izomzathoz nyúl, jelenleg a fogyasztószerek abbahagyásának és a visszahízásnak az az egyik nagy veszélye, hogy a korábbi testzsír arányhoz képest az abbahagyás után egy még kedvezőtlenebb állapot alakul ki.
Az egyik fő irány annak a kutatása, hogy hogyan lehet az izomvesztést megakadályozni. A Bloomberg összefoglalója szerint a Regeneron, a Roche és az Eli Lily is az izomzat fenntartását vagy akár növelését célozza meg új kísérleteiben. Jó eséllyel ennek eléréséhez a fogyászi fázisban egy kiegészítő gyógyszer szedésére is szükség lesz, mivel az izomtömeg csökkenéséért egy fehérje felel és ezt közvetlenül a GLP-1-receptor-agonistákkal nem lehet befolyásolni. Számos más vállalat, így pl. a Pfizer, az Amgen, a Viking Therapeutics, az Altimmune, a Structure Therapeutics és a Boehringer Ingelheim is nagyon hasonló terveken dolgozik. A verseny most még nincs eldöntve, a piac növekedésének ütemét pedig alig lehet előrejelezni. A múltbeli teljesítmény természetesen nem megbízható a mutatója a jövőbeni eredményeknek, mint minden úttörő projektben, itt is fokozott a kockázat és jelentős árfolyam-ingadozásokra is fel kell készülni.
Az írás a Világgazdaság online felületén jelent meg június 13-án.
