A japán példa egyre több elemző szerint előrejelezheti a fejlett európai országok jövőbeli trendjeit, érdemes áttekinteni a strukturális okokat, amelyek a lenti összefoglaló tüneteit okozzák. Elöregedő társadalomban, csökkenő produktivitási ráta mellett jött a hitelválság, amely után a jegybank vette át a lélegeztetést sok évre. Most levennék a vastüdőről a pácienst, de az inflációnak nyoma sincs és a legkisebb jegybanki visszavonulás hírére azonnal csökken az üzleti bizalom és a konjunktúramutatók.
Aggasztó jelek érkeznek a japán gazdaságról, írta a Moody’s heti kitekintőjében. A Tankan első negyedéves felmérése szerint a a feldolgozóipari vállalatok üzleti bizalma a 19 értékre esett vissza a korábbi 12-ről, amely az elmúlt hat év legnagyobb visszaesése volt. A felmérés tanulsága szerint a cégek nem tudnak árat emelni a lanyhuló kereslet mellett, annak ellenére sem, hogy a munkabérek folyamatosan emelkednek.
Úgy tűnik, a kormány újabb nehézségekkel szembesül, amely akár arra is kényszerítheti, hogy a forgalmi adó októberrre tervezett emelését elhalassza. Bár a Reuters által megkérdezett elemzők szinte egyhangúlag arra számítanak, hogy a helyi ÁFA nyolcról tíz százalékra emelkedik, ez további negatív hatást gyakorolhat a fogyasztásra, s akkor nem éri el inflatorikus célját.
A Tankan a vállati eredményekkel is szoros korrelációt mutat, 1991 márciusa és decembere között ez a mutató a Moody’s számításai szerint 0,8 volt. Ennek megfelelően a márciusi vállalati eredmények is gyengébbek lehettek a vártnál. A feldolgozóipar kiábrándító adatai inkább a globális kereslet lanyhulásának eredményei, így az export és tech fókuszú cégek véleményét tükrözik. A visszaesés nem látszik rövid életűnek, mert a tőkebefektetési tervekkel kapcsolatban is pesszimisták a vállalatvezetők.
Míg az első negyedévben 14,3 százalékos növekedésre számítottak a tőkebefektetésekben, addig az áprilisban kezdődő időszakban ez a mutató 1,2 százalékra zuhant. A japán exportvállalatok teljesítménye nagy részben függ a kínai üzleti partnerektől, így például Yaskawa Electric, a Fanuc és a Mitsubishi Electric is a kínai megrendelések visszaesése miatt csökkentik profit előrejelzéseiket.
Csekély vigasz, hogy az elmúlt öt évben a szolgáltatóipari szegmens viszonylag stabil volt, ha a feldolgozóiparral vetjük össze a Moody’s elemzése szerint. Ez a szegmens inkább a hazai keresletre alapoz, valamint itt jelenik meg az építőipar és az ingatlanpiac teljesítménye is.
Nehéz helyzetben van a jegybank is, mert a Tankan felmérés általában jól jelzi előre a GDP növekedés változásait, amely 2016-aas fellendülése után 2017-ben elérte maximumát. Most a Tankan azt mutatja, hogy a várt 0,8 százalékos év per év alapú növekedési ütem nem érhető el. Haruhiko Kuroda, a japán jegybank elnöke néhány napja úgy nyilatkozott, hogy a fókuszban most az export volumenadatai vannak, amelyeket lefelé vezet a kereskedelmi háborús feszültség és a globális növekedési aggodalmak. Kuroda elmondta, hogy a jegybank -a világban szinte már egyedülállóként- fenntartja a QQE programot és a hozamgörbe-kontrollt egészen addig, amíg nem sikerül elérni a két százalékos jegybanki inflációt célt. Az infláció jelenleg 0,5 és 1 százalék között mozog.
„Általánosságban gyenge eredmények érkeznek és a kilátások is romlanak. A lassuló gazdaság negatív hatással lesz a foglalkoztatottságra és nő az esély, hogy a japán jegybanknak felül kell vizsgálnia monetáris politikáját”- magyarázta a helyzet súlyosságát Hiroshi Miyazaki, a Mitsubishi UFJ Morgan Stanley Securities senior közgazdásza. Nehéz azonban erről a pontról továbbindulni. Az elmúlt évek heves pénznyomtatása és az extrém alacsony kamatszintek kiszárították a kötvénypiacot és a banki profitok is a töredékükre estek, ezért erős a pénzügyi szektor nyomása, hogy a jegybank változtasson politikáján.
Rossz hír ezért a pénzügyi szektornak, hogy a Kuroda-vezette jegybank akár további monetáris stimulus bevetését is kilátásba helyezte, hogy ismét harcba szálljon a gazdasági lassulással. A jegybank elnöke a G20 ülés után nyilatkozva elismerte, hogy kevés tér maradt a kamatszint csökkentésére, de ez véleménye szerint „nem jelenti azt, hogy a jegybank eszköztelen lenne.”
Az írás a Világgazdaságban jelent meg április 23-án
