A feltörekvő piaci devizák idei értékvesztése arra az időszakra kezd emlékeztetni, amikor 2015-ben Kína leértékelte a renminbit, a lépés pedig pénzpiaci pánikot váltott ki. A szakértők szerint folytatódik a leértékelődés.
A legtöbbet az év eleje óta a dollárral szemben a brazil reál, a mexikói peso, a dél-afrikai rand és a török líra gyengült, ahogy a Bloomberg táblázata is mutatja. Sokatmondó, hogy további három peso is a tizenegyes listára került (Kolumbia, Mexikó és Chile képviseletében) és a forint-korona-zloty hármas is, valamint az orosz rubel is befért az összefoglaló ábrába. Alapvetően változott a kép a forint szempontjából, ha a járványhelyzet beállta óta elért teljesítményt nézzük. Február 20 után ugyanis a latin-amerikai és az olajra rámaszkodó gazdaságok devizái folytatták a lejtmenetet, de a forintot az indiai rúpia váltotta, miután a Magyar Nemzeti Bank intézkedései erősítették a magyar fizetőeszközt.
A legtöbb elemzés szerint a befektetők nem a járványhírekhez méretezik eladási pozícióikat, hanem a feltörekvő gazdaságok külső-belső egyensúlyi helyzetét veszik alapul. Az olajtól való függés, a gazdasági szerkezet mellett a dollárban mért eladósodottság is sokat nyom a latban. Bár alapvetően a pénzpiacok működése helyreállt az amerikai, japán és európai központi bankok likviditásbővítő intézkedései következtében, az elemzők előrevették a mutatók sorában a rendelkezésre álló devizatartalékok mértékét is, amelyre krízisidőszakokban van szükség.
Ebből a szempontból az év elején 25 százalékot gyengülő dél-afrikai rand és a 17 százalékos esést felmutató török líra nem áll jól: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) meghatározása szerint a két ország devizatartalékai a kívánatos szint alatt vannak. Törökország több szempontból is érintett. Mivel gazdasága nagy részben a turizmusra támaszkodik, szükség lenne élénkítésre és kamatcsökkentésre, amely azonban tovább gyengítheti a lírát.
Az IMF előrejelzése szerint a feltörekvő gazdaságok teljes államháztartási hiánya a közösen termelt GDP 8,9 százalékát is elérheti, Indonéziában és Dél-Afrikában, valamint az olajárak csökkenésétől szenvedő Brazíliában és Mexikóban ennél jóval nagyobb is lehet. Az S&P a fenti folyamatokat áttekintve január óta 15 ország hitelminősítését rontotta le, pénzügyi stabilitásuk romlására hivatkozva.
A Bloomberg Quint 61 elemzőházat és befektetési társaságot összesítő konszenzusa szerint a feltörekvő piacokon nincs vége az eladási rohamnak, a következő devizapiaci sell-off szeptemberben törhet ki. A piaci trendeket a legtöbb válaszoló szerint a járványhírek, a kínai gazdaság fellendülésének üteme, az amerikai gazdaság és az olaj árának kilátásai, valamint a fiskális stimulusok okozta költségvetési hiányok növekedése határozza meg a közeljövőben.
Latin-Amerikában további esésre számítanak a szakemberek, nem csak a devizapiac, de a kötvény és részvénypiacok is a leggyengébben teljesítők lehetnek globálisan. Kicsit ellentmondásosan, de a konszenzus az eszközárak csökkenése mellett arra is számít, hogy a reálgazdaságok teljesítménye javulhat őszre. Ha beválik az előrejelzés, akkor az utolsó negyedévben nagy ralinak kell jönnie, mert a Bloomberg Quint konszenzusa szerint a legtöbb eszköz ára magasabb lesz az év végére, mint ahol jelenleg áll.
A cikk a Világgazdaság május 7-i számában jelent meg.
