Hová lesz a bajban a likviditás?

Jól kezdődött a tőzsdei kereskedés kedden, a piacnyitás után a DAX index 6 százalékkal került feljebb, gyengült a dollár a főbb devizák ellenében, ahogy a Federal Reserve hétfőn bejelentett – mennyiségében korlátlan – eszközvásárlási programjának hatását latolgatták a befektetők. Délután a határidős amerikai részvényindexek limittel emelkedtek, majd jelentős erősödéssel kezdődött a kereskedés.

A jókedv törékenynek bizonyulhat a hét második felében, amikor a nagy elbocsátások utáni első friss amerikai munkanélküli-adatok egyes elemzők szerint akár négymillió elbocsátottról is szólhatnak, és várhatóan romlanak majd az amerikai fertőzöttekről szóló statisztikák is. A tegnapi felpattanás ugyanakkor beleillik az elmúlt hetek rendkívül csapkodó kereskedési ritmusába.

A Bloomberg összeállítása szerint a leggyorsabb quantalapok ennek a periódusnak az egyértelmű nyertesei. A quant(itative) funds, azaz kvantitatív befektetési alapok számítógépes modelleket dolgoznak ki arra, hogy egy adott befektetés attraktív-e, vagy sem. A stratégia arra épül, hogy a körülöttünk történő események matematikailag leírhatók, statisztikai módszerekkel analizálhatók. Egy tisztán quantalapon működő alapnál tehát a modell dönti el, hogy az adott befektetési eszközt venni kell vagy eladni, bár a végső döntés vagy a vétó jogát sokszor meghagyják a portfóliómenedzsernek. A hírügynökség statisztikája szerint 2016 óta nem volt olyan jó negyedévük ezeknek az alapoknak, mint most, amikor az olaj és a részvények árának többször is akár 15 százalékos volt az elmozdulása napon belül.

Grant Jaffarian, a Crabel Capital Management portfóliómenedzsere a Bloombergnek elmondta, hogy kezelt alapja 18 százalékos pluszban áll idén. Sok évig csendesek voltak a piacok, ezért az ilyen típusú alapok nehezen termeltek hozamot. „Amikor a likviditás megindul, és a portfóliókat átrendezik, akkor nyílik lehetőség a rövid távú stratégiák számára” – vázolta a mechanizmust. Az alapok mozgását azonban behatárolja, hogy a befektetési bankok már nem nyújtanak olyan szívesen lehetőséget a kétirányú kereskedés számára, mint a jelzáloghitel-piaci válság előtt. Ennek egyrészt az az oka, hogy a szabályozás jóval szigorúbb lett. Normál körülmények között a quant és a hedge fundok, valamint a HFT- (high frequency trading) ügyletek segítenek a bankoknak azzal, hogy napi sok ezer tranzakciójukkal hozzájárulnak a kereskedés mélységéhez. De ahogy a likviditás kiszárad a piacon, a Bloomberg szerint a hedge fundok és a rövid távú trendekre játszók általában eltűnnek. Ezért a bankok szerint jogos, hogy krízishelyzetben megtagadják a megbízások felvételét.

A hedge fundoknak természetesen van erre válaszuk: „Nem vagyunk kötelesek market makerként működni – mondta Nigol Koulajian, a Quest Partners alapítója. – Mi értelme van a magas likviditásnak akkor, ha nincs rá szükségünk?”

Különösen fájó ez, ha abban a pillanatban, amikor az algoritmikus kereskedők szeretnék lezárni a pozíciót, a likviditás eltűnik, és az árfolyam nagyot ugrik, számukra kedvezőtlen irányba. Ezzel együtt Koulajian alapja 19 százalékot hozott eddig az idén. A Crabel Capital Management portfóliómenedzsere azért hozzáteszi, hogy úgy kell megírni az algoritmusokat és kigondolni a kereskedési stratégiát, hogy az ne torzítsa el a piacot, azaz ne öntsünk annyi tételt a parkettre, hogy kezelhetetlenné váljon a helyzet.

A cikk a Világgazdaság március 25-i számában jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük