Még a legoptimistább elemzőket is meg tudta lepni a Fed szerda esti közlése, melyben nem csak a teljes évre kizárták a kamatemelés esélyét, de a mérlegfőösszeg leépítésének befejezésére is forgatókönyvet adtak. A dot plot a decemberi méréskor még két kamatemelést mutatott 2019-re, ehhez képest Jerome Powell szóban is megerősítette a Fed véleményét, hogy jelenleg sem pozitív, sem negatív irányba nincs szükség változtatásra. Sok szereplő ezt egyenesen egy lehetséges kamatcsökkentési ciklus elméleti kezdeteként is értelmezte. Hasonlóan radikálisnak látszott a mérlegcsökkentési folyamat (QT) befejezése is: egy májustól kezdődő átmeneti időszak után ősztől nem szűkíti a dollárlikviditást a Fed.
A lazítás oka világos, ha az Atlanta Fed előrejelzése igaznak bizonyul, akkor az első negyedévben 0,2 százalékos GDP növekedésre számíthat mindössze az Egyesült Államok. Még ha ez a visszaesés átmeneti lesz is, sokan felvetik a kérdést, vajon valóban máris egy kamatcsökkentési ciklus kezdetét látjuk vagy egy szigorítási ciklus ideiglenes felfüggesztéséről van szó?
A Nordea elemzői szerint az ördög a részletekben rejlik. Sokaknak elkerülte a figyelmét, hogy a a Fed csak az állampapírpiaci ügyleteit fejezi be, az ingatlanfedezetű értékpapírok QT folyamat nem áll le, sőt októbertől igaz, csak havi 20 milliárd dollár értékben a lejáró értékpapírokat államkötvényekre cserélik majd. Az elemzőház már korábban felhívta arra a figyelmet, hogy több ok miatt (a banki tőkekövetelmények és a fizikai pénzkereslet növekedése) a likviditás amúgy is szűkült volna természetes módon, ezért amennyiben a Fed konstansan tartja a mérlegfőösszeg nagyságát, az de facto a szükséges feletti tartalékok csökkenését jelenti majd.
Például csak a fizikai pénzkereslet éves szinten 100 milliárd dolláros kvázi QT-t jelent a piac számára. A Goldman Sachs vezhető közgazdásza Jan Hatzius is azt tartotta fontosnak kiemelni a CNBC-nek adott nyilatkozatában, hogy bár a QT folyamat befejezése korábban kezdődik meg a vártnál, ennek csak limitált hatása lehet, a részletek pedig arra utalnak, hogy az ingatlanfedezetű portfoliót folyamatosan csökkentheti a Fed, miközben az államkötvényportfoliójában is inkább a rövidebb lejárat fel mozdulhat el.
A GS vezető amerikai házakkal ellentétben nem számít recesszióra az Egyesült Államokban, s ennek megfelelően véleménye szerint 2020 után 2021-ben is kamatot emelhet majd a jegybank , feltéve ha továbbra is 2 százalék körüli inflációval párosuló trend feletti GDP növekedés és tovább feszesedő munkaerőpiac jellemzi majd a következő két évet. A GS elemzői régen cikkeznek arról, hogy a Fed átlagos üzleti ciklusokra vonatkozó inflációs célkitűzésre válthat jelenlegi politikájáról, amely akár már jövő évben is megvalósulhat.
A piac ehhez képest a kamatokat illetően inkább a JP Morgan véleményével ért egyet, akik jövőre már recessziót vizionálnak az amerikai gazdaságban, amely kamatcsökkentésre kényszerítené az amerikai testületet. Szerintük erre először a munkaerőpiaci adatok hívják majd fel a figyelmet. A JPM előrejelzése szerint a következő években hozamot inkább a feltörekvő piacokon érdemes majd keresni.
A befektetők reakcióját iskolában kellene tanítani. Szerda este a dollár reagált a leggyorsabban a Fed irányváltására, több hirtelen ugrással kezdett 1,14 felé gyengüli az amerikai fizetőeszköz. A részvénypiacok kezdetben kifejezetten optimistán fogadták a híreket, hiszen a kamatemelések elhalasztása a kockázatmentes hozamon keresztül pozitívan hat az értékeltségekre. Az amerikai államkötvények is pozitívan fogadták a hírt, amely paradox módon a kockázatnövelés irányába is hatott, így a bóvlikötvények és a feltörekvő piacok is profitáltak a bejelentésből, erre a legjobb példa az amerikai kamatszintre érzékeny török líra erősödése. Ha nagyon sarkítva fogalmazunk, vettek, amit értek…
A szokásos hurráoptimizmus után a befektetők figyelme lassan a csökkentett GDP előrejelzésekre került át, hiszen mindkét kontinensen valójában most egy olyan részvénypiaci rali zajlik, amely a gazdasági lassulásra alapoz. A durva kijózanodást a pénteki európai BMI-k hozták meg, a héten a Bayer bírósági balhé, a BMW blamázs és Brexit után ebbe a B betűbe már a teljes európai rali belebukott… Nevezhetjük elegánsan herdingnek, de
magyarul csordaszellem volt ez.
További olvasnivalók, források:
Az írás eredeti változata a Világgazdaság 2019 március 22-i számában jelent meg.
https://e-markets.nordea.com/api/research/attachment/82839
https://www.forexlive.com/news/!/goldman-sachs-now-sees-the-fed-hiking-rates-next-year-instead-of-in-q4-2019-20190321
https://www.cnbc.com/2019/03/18/the-fed-may-soon-let-inflation-run-a-little-hotter-than-usual-goldman-says.html
