Egy kis ismeretterjesztés, a Világgazdaság hasábjain a történelem egyik leghosszabb amerikai részvénypiaci ralijáról, ami kifulladni látszik. A központi kérdés most az, hogy ez már a nagy korrekció vagy csak az előszele. A hullámzást felerősítik az algoritmikus modellek és a tőzsdén kereskedett alapok mozgásai.
Augusztusban az időjárás-jelentésre hasonlítanak a részvény- és kötvénypiacokról szóló beszámolók, a pozitív és negatív napok sokszor átmenet nélkül váltják egymást, a megnövekedett félelmet nemcsak a volatilitást mérő VIX index mutatja – amely tegnapelőtt 27 százalékkal emelkedett egyetlen nap alatt –, hanem a nyersanyagárak is vad táncba kezdtek, az olaj napon belül 4 százalékot vesztett értékéből.
A VIX index (kockázati mutató) alakulása 6 hónap alatt, forrás CBOE
A mostani korrekció előtt az amerikai S&P 500 index erős, két hónapos ralit követően, július 26-án új történelmi csúcsot döntött. A gyors és hatékony kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos remények augusztusra szertefoszlottak, az amerikai jegybank kamatcsökkentése után az újabb globális monetáris lazítási hullám még távolinak látszik, így az optimizmust a recessziós és geopolitikai félelmek váltották fel, és ezt az amerikai elnökválasztási kampányt korán kezdő Donald Trump többfrontos politikai támadása is felerősítette. A menedékkeresés több ország kötvénypiacára újabb vételi nyomást gyakorolt, így alakult ki a klasszikusan inverz hozamgörbe (a hosszabb lejáratok hozama a rövidebbek alá bukik) az Egyesült Államok és Nagy-Britannia állampapírpiacán is.
Janet Yellen, a Federal Reserve korábbi elnöke sietett megnyugtatni a közvéleményt, hogy szerinte az inverz görbe csak a múltban volt recessziós előre jelző mutató, mivel a jegybanki beavatkozások miatt ma már nem csak a piaci várakozások befolyásolják a görbe formáját, ám az algoritmikus kereskedési (AK) modellek jó része azonnali masszív eladásokba kezdett. Mivel az AK-kereskedés óvatos becslések szerint is a teljes amerikai volumen 70 százalékát adja, a folyamatok felgyorsulnak. Jordan Hiscott, a BUX Financial Market vezető kereskedője ezt így magyarázza: „Egy AK-kereskedés akkor indul el, amikor előre meghatározott piaci feltételek teljesülnek, és arra is programozható, hogy a szociális média és a web bizonyos megjelenései esetén indítson vételi vagy eladási sorozatokat.” Ebben az esetben tehát maga a zuhanás és az arról szóló híradások implikáltak újabb eladásokat. A 2010-es flash crashben az AK-kereskedés következményeként harminc perc alatt ezermilliárd dolláros veszteség keletkezett az amerikai részvénypiacon. Az ehhez hasonló eseteket a szabályozás szigorításával igyekeznek a felügyelő szervek elkerülni.
Az S&P500 árfolyama és a nagy jegybankok (Fed, EKB, BOJ) összesített mérlegfőösszege, forrás: Yardeni Research, a mérlegadatok ezer milliárd dollárban szerepelnek, a részvényindex pontokban
Hasonlóan felerősítik a kilengéseket a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) eladási megbízásai, amelyeken keresztül a befektetők teljes indexekbe, szektorokba fektethetnek. Az augusztus 14-i statisztika szerint az egyik legnagyobb alap, az SPDR S&P 500 ETF esetében 34 200 000 egységet adtak vissza, ez 3,7 százalékos visszavétel egyetlen hét alatt. A technikai okok azonban nem magyarázzák önmagukban a folyamatokat.
A Bank of America elemzői úgy látja, hogy a történelmi tapasztalatok szerint jó eséllyel ez a piaci turbulencia még nem a nagyobb korrekció, csak az előszele. Tanulmányuk szerint az S&P 500 általánosságban az inverz hozamgörbe megjelenése utáni három-hat hónapban éri el a maximumértékét, és voltak olyan esetek, amikor egy-két évvel a hozamgörbe fordulása után is emelkedett az index. A JPMorgan stratégája, Jan Loeys hozzátette, hogy a folyamat szerinte nem áll meg, a tízéves amerikai államkötvényhozamok 2021-re akár a nullához is közelíthetnek.
A jelen aggodalmaival kapcsolatban a Morgan Stanley szerint akkor érdemes a kereskedelmi háborúra figyelni, ha az Egyesült Államok 25 százalékra emeli a kínai árukra kivetett vámokat, mivel csak ez a szint járna nagy valószínűséggel globális recesszióval. Azt is kiemelik, hogy bár a mikro- és kisvállalatoknál már jelentkezik a vállalati eredmények visszaesése, a nagyobb kapitalizációjú társaságok az első fél évben még tartották magukat. A második féléves és a 2020-as előrejelzések azonban azt mutatják, hogy hamarosan itt is romolhatnak az eredmények.
Távolabb lépve az aktuálpolitikai eseményektől, érdemes újra felidézni a szoros összefüggést a részvénypiaci indexek elmúlt tízéves teljesítménye és a kiterjedt és aktív eszközfelvásárlást folytató, nagy jegybankok mérlegfőösszegének növekedése között. Marc Ostwald, az ADM Investor Services vezető közgazdásza szerint a helyes kérdés az, hogy a mostani korrekció egyben a jegybankok által generált buborék végét is jelzi-e.
A cikk a Világgazdaság augusztus 16-i számában jelent meg.
