A fogyasztószerek piaca az elmúlt hónapokban a korábban már megjósolt tendenciákkal kellett, hogy szembesüljön. Nem okoz nagy meglepetést, ha egy ilyen magas marzsú piacon megjelennek a rosszabb vagy jobb minőségű illegális másolatok, hamisítványok.
Az azonban inkább figyelemre ad okot, hogy ilyen esetekben, amíg a gyógyszerekből hiány van, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) megengedheti a másolt változatok előállítását. Idén nyáron az FDA szóvivője, Amanda Hils arról nyilatkozott, hogy nyilvántartásuk szerint 2022 márciusa óta hiány van a Lilly és a Novo Nordisk által gyártott súlycsökkentő gyógyszerekből. A pontos szabályozás ilyen esetekben tagállami szinten dől el és az elvek szerint tömegtermelésre és országos terjesztésre nem állhat át egy gyógyszertár sem, csak a saját betegeik igényeit elégíthetik ki. De így több patika az Egyesült Államokban is kihasználja a lehetőséget, amely rendkívüli veszélyeket jelent: sem az összetételről, sem az értékesítési adatokról, sem a mellékhatásokról nem kell jelentéseket küldeni. Ennek a „világosszürke” piacnak a mérete nehezen meghatározható, de a sokkal olcsóbb másolatok egyre inkább rontják az eredeti szabadalommal rendelkezők üzletét.
Így már jobban érthető, hogy néhány héttel ezelőtt az Eli Lilly miért „ment a folyamatok elé”, amikor 399 dollárra, a korábbi felére szállította le Zepbound gyógyszere egy hónapra elegendő adagjának az árát, amennyiben receptre írják fel. A teljes, nem receptes árat nem biztosított betegeknek havi 1000 dollárban határozták meg. Ez az olcsóbb változat kevésbé kényelmes, a betegeknek maguknak kell feltölteniük az autóinjektoros tollakat és csak a LillyDirecten lehet beváltani a receptet. De akárhonnan is nézzük, jó a gyártónak, amely a túlkereslettel küzd és jó a betegnek, aki megbízható és olcsóbb gyógyszerhez jut. A Lilly esetében a tollak voltak a szűk keresztmetszet, ezért radikális lépésnek tűnik a Novo Nordiskkel szemben, akik a hatóanyag előállításának korlátaival küzdenek.
Az oligopóliumok, akármilyen magas marzzsal is működnek, szabadon versenyző piacon ritkán tarthatók fenn tartósan szabályozói támogatás vagy más belépési korlát nélkül. Ez a folyamat a fogyasztószerek piacán is megindul, az elemzői konszenzus szerint két, legfeljebb három év és jönnek majd a versenytársak. Ők valószínűleg olcsóbban kínálják majd a fogyást és beépíthetik az izomvesztést megelőző kiegészítő termékeket is a palettába. Tehát az Eli Lilly elébe ment az elkerülhetetlennek, miközben már a következő generációs fogyasztószeren is dolgozik.
A piac döbbenetes méretű. A Julius Baer összefoglalója szerint már most 50 millió betegnek van elméleti hozzáférése a GLP1 szerekhez, de csak három millióan jutnak majd hozzá a Lilly vagy a Novo Nordisk készítményéhez. 2030-ra már egy milliárdos piacot vizionálnak és az első, hivatalosan is jóváhagyott konkurens termékek 2027 előtt valószínűleg nem kerülnek majd ki a piacra. A fogyasztószerek újabb és újabb pozitív hatásairól havonta jönnek értesítések. Meg kell azonban jegyezni, hogy ugyanilyen hirtelen érkezhetnek negatív információk is esetleges mellékhatásokról vagy akár súlyos következményekről- egy ilyen úttörő piac mindig nagy kockázatot jelent. Az is előfordulhat, hogy az európai vagy amerikai felügyeleti szervek vagy kormányok szabályozni kívánják a jövőben az eladási árat, így a nyereségesség jelenlegi mértéke nem biztosított 100 százalékosan 2027-ig.
A Lilly a fentiek alapján jó választás lehet jelenlegi árazottsága mellett is egy hosszú távra épített portfolióban. A Bár most épp ismét új csúcsokhoz közel kereskednek a részvénnyel, a szektort jellemző magas volatilitást érdemes lehet kihasználni a jövőben beszállási pontként. A múltbeli teljesítmény nem jelent semmilyen garanciát a jövőre nézve.
Az írás a Világgazdaság online felületén jelent meg szeptember 3-án.
