Az S&P500-as vállalatok átlagos osztalékhozama az általános várakozás szerint idén jelentős csökkenéssel reagál a járvány keltette gazdasági problémákra. A Dow Jones-S&P500 felmérése szerint azonban a helyzet ettől gyökeresen eltér.
Az S&P500 vállalatok a második negyedévben több, mint 40 milliárd dollár értékű osztalékfizetést töröltek vagy halasztottak el, ilyen mértékű negyedéves visszaesésre pedig 2009 óta nem volt példa. Ahogyan azonban egyre több bizalmi index kelt reményt egy gyors gazdasági visszapattanásra, úgy válnak optimistábbá az elemzők is. Ebben az évben a korábbi becslések még 10 százalékos csökkenést jósoltak a kifizetésekben, mostanra azonban a konszenzus szerint összességében mindössze 2 százalékkal lehet kevesebb az S&P500-as indexben szereplő társaságok osztalékkifizetése, írja a Reuters összefoglalója.
A biztonságos eszközök iránti kereslet még mindig nő, ezért hónapok óta csökken az amerikai államkötvényeken elérhető hozam. Így az inflációnál magasabb osztalékot kínáló társaságok a figyelem középpontjába kerülnek. Utoljára a hetvenes években volt ilyen nagy különbség az amerikai 10 éves államkötvény és az S&P500 index átlagos, aggregált osztalékhozama között: a menedékeszköz 0,67 százalékos hozammal forog, míg az index osztalékhozama 2 százalék.
Bár a közgazdászok jól tudják, hogy a vállalat piaci értéke független a finanszírozási tőkeszerkezettől, azaz tökéletes piac fennállása esetén Miller és Modigliani 1. tétele alapján az osztalékpolitika lényegtelen. De ezt a piaci szereplők másképp látják, szerintük a mai viszonyok távol vannak az elméleti tökéletességtől.
A viselkedési közgazdaságtan erre is szolgál magyarázattal, az elmélet szerint a befektetők különbséget tesznek az árfolyam-emelkedés és az osztalékfizetés között, hiába esik a részvény árfolyama az osztalékfizetéskor annak mértékével, a pszichés hatás egészében véve pozitív. A nyájszellem is közrejátszik ebben a jelenségben, a stabil osztalékfizetés pedig jelzés is a vállalat részéről: „minden rendben van velem”.
Egy 2017-es prezentációmban a BÉT-en kisbefektetők számára így foglaltam össze az MM tétel kritikáját:
A legfontosabb azonban, hogy a kötvénypiacokat olyan szereplők „rabolják le” évek óta, akikkel felesleges versenyezni: a jegybankok. Mivel a Federal Reserve kötvényvásárlási programja állandó keresletet teremt az amerikai fix hozamú eszközökre és folyamatos dollár-likviditást biztosít, a jó tőkeszerkezetű, nem túlságosan eladósodott részvénytársaságokat kötvények helyett választják a befektetők a portfóliójukba: hosszú futamidővel kívánják őket tartani és elvárják a pozitív reálkamatnak megfelelő osztalékot. Egyre több elemző, stratéga is ajánlja ezt a portfólióépítési módszert, a társaságok pedig igyekeznek kielégíteni az igényt. Júniusban már csak három S&P500 index tag csökkentette vagy függesztette fel osztalékfizetését, hat vállalat az emeléshez nyúlt.
A Johnson & Johnson és a Procter&Gamble már április elején megemelte kifizetendő osztalékát, őket követte április végén az Apple, júniusban pedig többek között a Kroger és Target is ezt az eszközt alkalmazta. Az osztalékemelés átlagos mértéke 6-7 százalék, de a UnitedHealth például 16 százalékkal növelt. Általában azok a vállalatok tartoznak ebbe a csoportba, amelyek üzleti modelljük vagy tevékenységi körül miatt megengedhetik ezt maguknak, azaz bevételeik növekedtek a járvány következtében. A jelenségnek új neve is van a Reuters összefoglalója szerint, a COVID-19 osztalékjátszma.
A bank és pénzügyi szektor kimarad ebből a lehetőségből, mivel a Federal Reserve néhány napja megtiltotta az osztalékhányad növelését, maximálva a fizethető arányt, illetve a negyedik negyedévig megtiltotta a részvényvisszavásárlási programok folytatását.
A cikk rövidebb verziója a Világgazdaság július 7-i számában jelent meg.
Forrás:
https://www.reuters.com/article/us-usa-stocks-weekahead/wall-street-week-ahead-clouds-may-be-parting-for-dividend-investors-idUSKBN2431B4
