Kissé korai lehet a bankszektor ralija

Elváltak egymástól a reálgazdasági előrejelzések és az árfolyammozgások. Az európai mentőcsomagok hírére nagyot ugrottak a pénzintézetek árfolyamai, ­pedig a járvány keltette válság csak most kezdi igazán kifejteni hatásait. Az Európai Rendszerkockázati Testület igyekszik hűteni a kedélyeket.

Az európai bankszektor részvényei ritkán látott ralin vannak túl. Csak a múlt héten 10 százalékot emelkedett az Eurostoxx 600 bankindex, május 14. óta 34 százalékot ugrott. Ennek ellenére még mindig 22 százalékkal olcsóbbak az európai bankpapírok, mint egy éve. Az Európai Központi Bank (EKB) megújított korlátlan kötvényvásárlási programja és az EU készülő, még nem kidolgozott, az elfogadástól távol álló, 750 milliárd eurós helyreállítási alapja valósággal felrobbantotta a jobb állapotú pénz- és hitelintézetek árfolyamait. Újabb löketet adott az EKB azzal, hogy a pandémiás ­védekezésre a múlt csütörtökön létrehozott alapjának keretösszegét 1350 milliárd euróra emelte.

A bankszektort felügyelő Európai Rendszerkockázati Testület arra figyelmeztetett, hogy az EKB korábbi rendeletét, amely 2020 októberéig limitálja a banki költekezést, meghosszabbíthatják. Ezért felkérte a pénzintézeteket, hogy ne fizessenek bónuszokat, ne folytassák részvény-visszavásárlási programjukat, és legalább 2021 januárjáig tartózkodjanak az osztalékfizetéstől. Az indoklás szerint az elmúlt két hónapban világossá vált, hogy milyen méretű krízis keletkezett, ezért szükség lehet a visszatartott tőkére. Az EKB márciusi rendelkezése óta 27,5 milliárd euró tőke maradt a bankrendszerben, hogy a várható vállalati csődök és a hitelállomány-romlás idején támaszul szolgáljon.

Ha megnézzük a szektort, sok ismert részvény még mindig elképesztően olcsó, könyv szerinti értékének a kétharmadán forog. A fő kérdés, hogy ebben az értékeltségben a járvány előtt már bekövetkezett európai recessziós környezet és negatív kamatszint játszik-e főszerepet, vagy a banki hitelállomány minősége jelentette-e a féket a korábbiakban.

Némethy László, a Euro-Phoenix pénzügyi tanácsadó igazgatója tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány – nem meglepő módon – elsősorban a spanyol és az olasz nem teljesítő hitelállományra lesz drámai hatással. Legrosszabb esetben az olaszoknál a 20, a spanyoloknál a 10 százalékot is elérheti a rossz hitelek aránya a teljes állományban.

https://bbj.hu/business/could-covid-19-trigger-a-european-banking-crisis_182916

További részletek: https://bbj.hu/business/could-covid-19-trigger-a-european-banking-crisis_182916

Nem csak a perifériás államokban jelentkeznek majd gondok, az S&P áprilisban a Deutsche Bank kilátásait és a Commerzbank minősítését is lerontotta. A hitelminősítő arra számít, hogy a bankok jövedelmezősége, eszközminősége és néhány esetben a tőkemegfelelése is 2020 végére, 2021-re romlani fog. A Euro-Phoenix kutatása kiemeli, hogy a számítások nem veszik figyelembe egy újabb, erősebb járványhullám lehetőségét, amely most nem tűnik valószínűnek.
Hangsúlyozzák, hogy az európai bankrendszer tőkemegfelelési mutatói a 2008-as válság óta a szigorú Bázel II. és III. szabályozással sokat javultak. A nem túl prosperáló befektetési környezet szintén segített abban, hogy 2019 végére az európai bankrendszer CET1- (elsődleges alapvető tőkemegfelelési) mutatója majdnem a négyszerese, 14,78 százalék volt a Bázel III. szabályrendszerben előírt 4,5 százaléknak. Az említett hitelromlási tendenciák tehát felkészülten érik a bankokat, de lehet, hogy a befektetők számára újdonságot jelentenek majd. Különösen, ha arra gondolunk, hogy a jövedelmezőségről eddig még szó sem esett.

Az európai bankok sajáttőke-arányos megtérülési mutatója (ROE) 5,9 százalék, amely lényegesen alacsonyabb az amerikai bankok 9,5 százalékos átlagánál. Az Euró­pai Bankfelügyelet a májusi összefoglalójában arra számít, hogy a banki profitok romlása nemcsak attól függ majd, hogy milyen mély lesz a ránk váró recesszió, hanem attól is, hogy a tervezett stimuláló intézkedések milyen mértékben és milyen gyorsan érkeznek. Modelljük szerint minden 10 százaléknyi csökkenés a háztartásoktól és nem pénzintézetektől származó kamatbevételekben átlagosan 100 és 119 bázispont között csökkentheti az európai bankok ROE-ját. A tanulmány hangsúlyozza, hogy egyes bankok és országok ettől nagymértékben eltérhetnek, de az eredmények a következő negyedévekben megdöbbentők lehetnek.

Itt lehet böngészni a részleteket: https://www.mnb.hu/en/pressroom/press-releases/press-releases-2020/eba-covid-19-is-placing-unprecedented-challenges-on-eu-banks

A cikk a Világgazdaság június 10-i számában jelent meg, véleményemet nem tartalmazza. A borítókép forrása is egy kiváló, régebbi cikk a témában:

https://www.ft.com/content/09469d28-f410-11e9-b018-3ef8794b17c6

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük