A befelé táruló ajtó és az ETF-ek

Néhány gigaalap áll az ETF-növekedési rekord mögött, A nagyra növő gömböc nem kíméli a versenytársakat, iparágon belül és kívül sem.

Újabb rekordot, 6 ezermilliárd dollárt ért el a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) kezelt vagyona a világon, ezzel kevesebb mint négy év alatt megduplázódott a passzív kereskedési eszközben tartott pénz – kapta fel a londoni székhelyű független kutatóközpont, az ETFGI friss adatait a világsajtó az elmúlt napokban. A BlackRock előrejelzése szerint 2023-ra ismét megduplázódhat ez a szám, 2027-re pedig 25 ezermilliárd dollárt kezelhetnek az ETF-ek.

Ez azonban nem minden szereplőnek jó hír. Az Investopedia statisztikája szerint idén október végéig mintegy 90 alap fejezte be tevékenységét, megközelítve a 2018-as 138-as rekordot. Ha egy alap működése első három évében nem tudja elérni az 50–100 millió dolláros határt, jó eséllyel nem lesz nyereséges. Az iparágat mostanra néhány nagy szereplő dominálja: az ETF-ek teljes kezelt nettó eszközértéke öt év alatt 90 százalékkal nőtt ugyan, de a növekedés 83 százalékát száz alap vitte el. Ennek a száz alapnak a kétharmadát a BlackRock és a Vanguard Group menedzseli. A konszolidáció részben egészséges, hiszen a költséghatékony, hozzáadott értéket termelő alapok maradnak életben, de sok kisebb, részpiacra koncentráló, diverzitást biztosító alapot is bedarált a nyájszellem.

Az összes befektetés felét, 3,333 ezermilliárd dollárt három alap viszi el, a legnagyobb az iShares a BlackRocktól 1,6 ezermilliárd dolláros vagyonnal. A nagyra növő gömböc nem kímélte az amerikai nyugdíjpénztári alapok piacát sem, és a hedge fund iparág is alaposan lemaradt a versenyben 2,5 ezermilliárdos vagyonával.

Ebben az évben a leggyorsabban az ETF-kötvényalapok nőttek, mintegy 130 milliárd dolláros beáramlással az ETF.com statisztikája szerint. A befektetők kockázatvállalási étvágya a világban uralkodó alacsony hozamszint miatt az egzotikus országok kötvénypiacai felé fordult. A másik kedvelt célterület Európa, ahol sokak szerint sikerül megállítani a gazdasági lassulást. Kifejezetten európai alapokba csak novemberben 1,5 milliárd dollár érkezett.

Régi aggodalom a piacon, hogy az ETF indexvásárló logika valójában a hatékony piac ellen dolgozik, mivel a részvénykiválasztás, az aktív befektetői érdekvédelem segíti a piac megtisztulását, a passzív befektetés viszont olyan vállalatoknak is tőkét biztosít, amelyek egyébként csődbe mennének. Az is bebizonyosodott már, hogy nagy tőzsdei eséskor az ETF-ek és a mögöttük gyakran meghúzódó algoritmikus kereskedés felerősíti a zuhanást és a volatilitást. Ezért nem mindenki bízik abban, hogy az ajtók kifelé is olyan szélesre lesznek tárva, mint érkezéskor. Figyelemre méltó, hogy a magántőkealapok napjainkban az ETF-ek tőkebeáramlási sebességének dupláját tapasztalják.

A cikk a Világgazdaság december 4-i számában jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük