A Google tőzsdei debütálásának 15. évfordulója sok kérdést felvet az akkori és a mai IPO-piaccal kapcsolatban. 2004. augusztus 19-én a tudósítások szerint sok befektető merengett azon, hogy milyen jövő állhat egy vállalat előtt, amely csak az internetes keresőjéről ismert. Nem is indult jól a nap, a várt 108–135 dolláros kibocsátási sávot az utolsó pillanatban 85–98 dollár közé vágta vissza vállalat, s csak a minimumértéken keltek el a részvények.
A Google ráadásul figyelmeztetett, hogy több törvényt is megsértett a folyamatban, mivel nem regisztrálta megfelelően az akkori és a korábbi munkavállalóinak a részvényeit és opcióit, valamint egy szerencsétlen Playboy-interjú miatt is vizsgálódott nála a tőzsdefelügyelet. Az újságok azt írták, hogy rossz az időzítés, a profitnövekedésnek vége lehet, egész nyáron estek a technológiai papírok. Sokan megkérdőjelezték, hogy a mindössze hatéves vállalat értékelése helyes-e 80-as P/E-rátával. Utólag könnyű okosnak lenni: aki a mai napig tartotta volna az akkor megszerzett részvényeket, majdnem 19-szeres nyereségre tehetett volna szert. Tegyük hozzá, hogy az IPO idején a Google már 2,7 milliárd dolláros éves bevételt és 286 millió dolláros profitot termelt.
Ehhez képest a 2019-es kibocsátások eddig nem sok jóval kecsegtetnek. A szeptemberben piacra érkező, stabilan veszteséges WeWork 3,5 milliárd dolláros kibocsátásával az év második legnagyobb IPO-ja lehet. Csakhogy az elemzők szerint a kibocsátási prospektus még ahhoz is kevés, hogy egy korrekt modellt fel tudjanak állítani a cég értékeléséhez. Nyereséget ez a társaság sem ért még el élete során, a Triton Reseach CEO-ja Rett Wallace pedig egyenesen azt kérdezte nyilvánosan, hogy „ha ennyire jók ennek a vállalatnak a háttere, akkor miért fordítanak ennyi energiát arra, hogy ne tudjam megérteni azt?”
A WeWork amerikai cég, co-working irodákat ad bérbe, a hívek szerint megszabadítja a fix költségektől a cégeket, és forradalmasítja a bérbeadást. A szkeptikusok inkább azt látják, hogy az idei első fél évben a vállalat bevételei ugyan 1,54 milliárd dollárt értek el, veszteségei azonban eközben az egy évvel korábbi 723 millió dollárról 905 millió dollárra emelkedtek.
Egyre többen kifogásolják, hogy alig lehet már jónak tűnő tőzsdei bevezetést elcsípni, az idei fiaskók is ezt látszanak megerősíteni. A Floridai Egyetem tanulmánya szerint a tavaly debütálók 80 százaléka volt veszteséges, s bár néhány szerencsés részesülhet a nagy hozamokból (Beyond Meat, Zoom, CrowdStrike), a piacot lefölözik a privát befektetők és a nagy tech cégek. Ami marad, az megy a tőzsdére. Az Egyesült Államokban a privát befektetések nagysága tavaly 131 milliárd dollárt ért el, szemben az 50 milliárd dolláros IPO-kibocsátási volumennel. Az új trendre jó példa a zürichi fintech cég, a Numbrs Personal Finance, amely akkor segít, ha elvesznénk a bankszámláinkhoz nyújtott szolgáltatások között. A vállalat magántőke bevonásával egymilliárd dollár fölé növelte piaci értékét, s így vág bele a Németországon túlnyúló terjeszkedésbe. Profitot azért itt sem láthatunk, arról legkorábban két év múlva beszélhetünk.
A cikk a Világgazdaság augusztus 26-i számában jelent meg.
Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashat: Linkedin Kiss Mónika
Ha érdekli az együttműködés, várom megkeresését akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com
