Nemcsak a bevételek és a nyereség csökkenhetett jelentősen éves alapon, hanem a várható osztalékok vonatkozásában is egyre pesszimistábbak az elemzők.
Az I/B/E/S Refinitiv felmérése szerint az európai STOXX 600 indexben szereplő vállalatok 0,8 százalékos nyereségnövekedést érhettek el a második negyedévben éves alapon. A hír semlegesnek számítana, ha egy héttel ezelőtt ugyanez a konszenzus nem 1,8 százalékos bővülésről szólt volna, két hónapja pedig még 3,6 százalékon állt a mutató. Azt is figyelembe kell venni, hogy a tavalyi második negyedév rekordszámba menően jól sikerült: akkor a vállalati nyereségek 9,7 százalékkal nőttek éves összehasonlításban. Az idei első negyedév már csökkenéssel indult: 2 százalékkal alacsonyabb volt a várt eredmény 2018 első negyedévéhez képest. Az aggodalmak érthetők, a makrogazdasági lassulás mellett a vállalati szektor is vészjeleket küld.
A hét elején a német vegyipari óriás, a BASF egész évre vonatkozó profitfigyelmeztetése borzolta a kedélyeket, a vállalat hét hónapon belül másodszor csökkentette árbevétel- és eredmény-előrejelzését. A Barclays stratégája, Emmanuel Cau szerint különösen a ciklikus szektorok és a növekedési iparágak esetében indokolt az óvatosság, mert a vártnál is rosszabb számok jöhetnek. Véleménye szerint bár a laza monetáris politika némi támogatást nyújt a részvényeknek, konkrét eredményeket nem lát. Szerinte az európai befektetők túl optimisták, hiszen a STOXX 600 majdnem éves maximumán kezdte meg a gyorsjelentési szezont. A jövő héten megindul a dömping, és 44 vállalat teszi közzé negyedéves jelentését.
A Refinitiv konszenzusa azt mutatja, hogy szektoronként eltérők a kilátások, főként az alapanyaggyártók majdnem 30 százalékos nyereségcsökkenése és a technológiai szektor visszaesése húzza le az átlagot. A tíz szektorból hét javulást mutathat az előző évhez képest, de a szolgáltató szektor 50 százalékos profitemelkedése sem elég, hogy növekedésbe húzza a teljes indexet. Ha a bevételeket tekintjük, akkor szintén nagyon szolid, 1 százalékot meg nem haladó emelkedésre számít a konszenzus. Az egészségügy vezeti a bevételnövekedési listát majdnem 7 százalékos ugrással, az energiaszektor bevételei viszont 8 százalékkal eshettek éves alapon.
A földrajzi megosztottság továbbra is jellemzi az öreg kontinens vállalatainak bevétel- és eredményszerkezetét. A képviselt tizenhat országból hétben várnak eredménynövekedést az elemzők a STOXX 600 indextagjai közül. Lengyelország 25 százalékos növekedése és a spanyol 15,7 százalékos erősödés emelhető ki a pozitív oldalon, a vesztesek sorát Portugália vezeti 11,8 százalékos visszaeséssel, alig megelőzve Hollandiát, ahol 10,7 százalékkal csökkenhet az oda bejegyzett vállalatok nyeresége. Természetesen a tulajdoni és bejegyzési sajátosságok ezt a statisztikát némileg torzítják.
A Reuters összeállításában arra hívják fel a figyelmet, hogy az európai vállalati eredmények és osztalékok alig változtak 2009 és 2018 között. Ezzel szemben az amerikai cégek több mint 10 százalékos éves növekedésen vannak túl, amely nagyjából megfelel az amerikai indexek árváltozásainak. A várt osztaléknövekedési ütem 2027-ig csak az Egyesült Államokban pozitív a múltbeli adatokból következtetve, Japánban zéró növekedés várható, Európában és az Egyesült Királyságban viszont valószínűleg szignifikánsan csökkennek az osztalékhozamok.
A cikk a Világgazdaság július 12-i számában jelent meg.
Forrás:
