A tőzsdén kereskedett alapok, az ETF-ek igen népszerű termékek, segítségükkel ugyanis gyorsan, költséghatékonyan (az átlagos költségszint 0,75 százalék) jutnak a kisbefektetők akár egy egész szektort vagy indexet lefedő, részvényként viselkedő eszközhöz. Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az S&P 500-at követő, Spiderként ismert SPDR (Standard & Poor’s Depositary Receipts) ETF több mint 32 milliárd dollárt kezel.
Az amerikai piacokon 428 hasonló termék érhető el, világszerte 198 milliárd dollár a teljes általuk kezelt eszközállomány. Az ETF-ek növelik a tőzsdei volatilitást és a forgalmat, és önmagukban is piacbefolyásoló erőnek számítanak, ezért sokan aggódnak amiatt, hogy egy nagyobb részvénypiaci korrekció esetén a tömeges ETF-eladások likviditási problémákat okozhatnak majd.
Viszonylag ritkán kap nyilvánosságot azonban az az anomália, amikor csökken az ETF árfolyama, de közben az alap mérete váratlanul megugrik. Egy különösen kirívó eset 2018 novemberében történt, amikor egy, bóvlikötvényeket tartalmazó, tőzsdén kereskedett alap árfolyama zuhanni kezdett, majd nagy vételi erő jelent meg, és az esés közben a kibocsátott befektetési jegyek mennyisége megsokszorozódott.
Ebben az esetben a befektetők a túladott kötvényeket tartalmazó alapot vásárolni kezdik, mivel azok mögött erős fundamentumok állnak, és jók a növekedési kilátásaik. A vonatkozó részvény- vagy kötvénydeskek ezzel szemben kölcsönveszik a piacon ezeket az instrumentumokat, és eladási pozíciót nyitnak. Ők abban reménykednek, hogy az árak a felvásárlási időszak után csökkennek majd, és profittal zárhatják a pozíciót.
Több változata is létezik annak, hogy a gyenge általános teljesítmény alatt beérkező pénzáramlás hogyan tudja megváltoztatni az egyensúlyi helyzetet, különösen a napon belüli kereskedésben. Az orosz piacot másoló ETF-ek közül az egyik például hasonlót élt át 2014-ben, az ukrán konfliktus idején. Az ETF 2014 júliusától 2015 januárjáig 50 százalékot esett, míg a forgalomban tartott részvények mennyisége 61 százalékkal emelkedett.
Hasonló eset történt a földgázpiacot másoló ETF-fel, amelynek árfolyama 2014 decembere és 2016 márciusa között 72 százalékkal esett, míg a kibocsátott ETF instrumentum darabszáma 138 százalékkal emelkedett. A jelenséget elsősorban azok a kereskedési házak idézik elő, amelyek a fokozódó eladói nyomást felismerve profitálni terveznek belőle.
Pedig azok számára, akik short sale pozíciót nyitnak, a kockázat fokozott: elméletileg akár végtelen is lehet a veszteség, mivel a részvény értéke felülről nem korlátos. Az ETF-eknél azzal is számolni kell, hogy az ügylet ideje alatt a befektetési alap összetétele megváltozik, és egyszer csak abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy nem is azt shortoljuk, amit terveztünk. Ennek ellenére az ETF-ek piacán ez a gyakorlat általános.
Amíg az amerikai részvények esetében csak 2 százalékos az átlagos short pozíció, addig az ETF-eknél akár a kint lévő állomány sok százszorosa is lehet. Egy hirtelen piaci korrekció esetén tehát kézhezálló eszközként használják a befektetők az ETF-eket.
A cikk a Világgazdaság 2019 június 26-i számában jelent meg.
