A “soft commodities” piacát a kereskedelmi háború újabb fellángolásai tartották tavaly nyomás alatt szerte a világban. Néhány áru azonban idén meglepően erős ralival kezdte az évet. A klímaváltozás és a globális gazdasági ciklus lassan, de biztosan stabilizálják az árakat.
A Világbank az energiahordozókat és fémeket nem felölelő árupiaci elemzése negyedévről negyedévre megpróbálja a lehetetlent. A „soft commodities” áruk nehezen meghatározható trendek szerint mozognak, nehéz közöset találni a kakaó, a pálmaolaj, a tej és kínai sertéshús, valamint a szójabab vagy a narancslé árfolyamát vezérlő tényezők között.
A termények esetében a kereskedelmi háború és a bevezetett vámok diktálják már sok negyedéve a feltételeket. A Világbank szerint a csökkenés, amely általánosságban jellemezte az árszinteket 2020-ban is velünk tart, de némi stabilizálódásra már számíthatunk. Azok a tényezők, amelyek a korábbi eséshez hozzájárultak, továbbra is fontos szerepet játszanak, így például a felhalmozott rizs és búzakészletek továbbra is sokéves csúcson vannak. A szakértő testület megemlíti a kedvező időjárási viszonyok árcsökkentő hatását is bizonyos régiókban. A jó termés ezeken a helyeken megnövelte a kínálatot, de a kereslet hiányában csak a készletek növekednek, nem az azonnali eladások.
Bár történtek kisebb előrelépések a kereskedelmi viták rendezésében több kontinensen, a vámok velünk maradtak 2020-ban is. Nem változott az sem, hogy az energiaköltségek még mindig alacsonyak és az árukereslet sem mutatott eddig jelentős bővülést. A Világbank agrárárindexe a tavalyi évben mintegy öt százalékot esett és októberben a 2020-as növekedési kilátásokat is lefelé módosították.
Már látják az alagút végét
A kereskedelmi háborús nyomás enyhülése a Világbank szerint főképp a szója és a kukorica árfolyamát emelheti meg, míg az olcsó benzin és gázolaj, valamint a nem dráguló műtrágya miatt az intenzív energiaigényű termelés költségei inkább csökkennek. Az ilyen termények és növények árfolyama várhatóan továbbra sem nő majd. Ugyanakkor az energiaköltségek egy százalékos csökkenése idén már elhanyagolható lehet a 2019-es 15 százalékos zuhanáshoz képest. Átütő változásra azért nem számít a Világbank, mert tapasztalataik szerint 10 százalékos változás az energiaárakban mindössze két százalékos ugyanolyan irányú elmozdulást eredményez a gabona és olajos magvak kurzusában, ha minden más változatlan marad.
A kereskedelmi háború rövid távú hatásai látványosak és világosak, de mostanra a hosszabb távú tendenciák is változni kezdtek. Például az amerikai farmerek egyre kevesebb szóját vetnek szemben a brazilokkal, akik a számukra kedvező vámtarifák miatt mostanra megemelték a szójatermelésbe bevont területek arányát.
A helyettesítő termékek több piaca is virágzik. A kínai importőrök a megdrágult szójaolajat pálmaolajra cserélték, és az állati takarmányként használt szóját más, versenytárs termékek váltják ki a vámoktól sújtott területeken. Az amerikai dollár ereje elsősorban az USA belföldi termelőire hatott negatívan, miután zöldhasú az elmúlt 20 hónapban közel 15 százalékot erősödött főbb devizák ellenében. Bizonyos helyi piacokon, így például a kávé esetében a brazil reál mozgása volt az, amely szinte önmagában meghatározta tavaly a termék pályáját.
Érdemes külön kezelni a Világbank szerint a tea és kávé piacát, mert ezek egyértelműen szétválnak a világ más termékeiben uralkodó trendektől. A frissítő italok árfolyama enyhe emelkedést tudott felmutatni 2019 eleje óta, ez főleg az Arabica kávé szárnyalásának volt köszönhető. Hasonlóan a kávéhoz a kakaó néhány szereplő által meghatározott piaca is kivételt kell, hogy képezzen.
A Világbank összefoglaló anyagában több helyen is felhívja a figyelmet arra, hogy a változó klíma a hirtelen terméskieséssel járó időjárási anomáliák gyakoriságát növelni fogja. A viharok, a heves áradások vagy épp az aszályos időszakok forrósággal sújtva gyakrabban és kiszámíthatatlanabbul befolyásolják majd a termés mennyiségét és minőségét. Tavaly tavasszal például az amerikai földeken mintegy 19,4 millió hektár maradt bevetetlen az áradások és az esőzések miatt. Emellett további 14 millió hektárnyi szójababra, kukoricára és búzára váró terület is üresen maradt, egyszeri árfolyamkiugrást okozva a tőzsdén.
A benchmark mostanra a szójabab lett
Ha valaki nem szeretne napi politikai híreket olvasni a kereskedelmi háborúval kapcsolatosan, kis túlzással elég, ha a szójabab árfolyamára rátekint, amely minden apró rezdülést beáraz. Az ING éves árupiaci előrejelzése arra mutat rá, hogy a hangos politikai viszály miatt sokáig teljesen kikerült a képből a keresleti viszonyok változása. Pedig a kínai kereslet növekedni látszik 2020-ban, a különböző gazdaságélénkítő programok eredményeként. Az afrikai sertéspestis is már tetőződhetett a távol-keleti országban a helyi szereplők szerint, de a sertésár még historikus maximumán maradt. Ez az anomália arra bátoríthatja a gazdákat, hogy ismét sertéstartásba kezdjenek, így a szójabab kereslete és importja már 2020-ban nőhet a kereskedelmi háborús újabb tárgyalások kimenetétől függetlenül is.
A szójabab árfolyama az ING elemzői szerint azért is emelkedhet idén, mert sok amerikai termelő kukoricára váltott, az USDA számításai szerint majdnem 15 százalékkal csökkenhet idén a szójabab ültetvények mérete. A termést az esős ültetési időszak is negatívan befolyásolhatja majd. Minél hosszabban tart ki a kereskedelmi bizonytalanság, annál nagyobb hatással van az telepítési stratégiai döntésekre is.
Természetesen nem csak az Egyesült Államokban termelnek szóját, a dél-amerikai régió kihasználva az amerikaiak hátrányos helyzetét, tavaly rekordokat döntött. A kereskedelmi háborúból elsősorban Brazília tudott profitálni, mert az argentín belpolitikai fordulat Alberto Fernandezt jutatta hatalomra. Az új argentív kormány Fernandez vezetésével megemelheti az agrártermékekre kirótt exportadót és máris bizonytalanságot okozott a termelők között.
Kevesebb lesz a cukorból
Az idei év erős ralival indult a cukor árfolyamában. Ahogy az Egyesült Államok a szójabab kínálatában, úgy a cukor esetében India és Brazília bír meghatározó szereppel. Brazíliában a felhalmozott készletek jelentősek voltak az év végén, az éves hazai felhasználás 55 százalékát lefedték. A cukornád esetében mindig az a kérdés, hogy az etanol/cukor arány hogyan alakul, melyik terméket érdemesebb gyártani, hisz a brazil üzemek bármikor átállíthatják a termelést cukorról etanolra és vissza. A döntésre a deviza, a reál hatása sem csekély. Az ING elemzői szerint ha a brazil reál tovább gyengül, az a cukorárak csökkenését vonhatja maga után, de idén nem erre számítanak. Véleményük szerint az indiai felhalmozott készletek gyorsan elfogynak majd és az emelkedő árak egyre több termelőt késztetnek arra, hogy etanol helyett cukrot állítson elő. Az azonban világos, hogy ez az arányeltolódás egy idő után megállítja majd a cukor-ralit.
Az egzotikus termények közül többek raliját a spekuláció fűti
A kávé példája jól mutatja, hogy az alacsony kamatszint melletti hozamkereső étvágy nem kíméli az árupiacokat sem. Ilyen ralit látunk a fémeknél a palládium és a ródium esetében, a mezőgazdasági termékek új sztárja pedig az Arabica kávéfajta lett, amely árfolyama 30 százalékos emelkedésen ment kereszült napok alatt a short pozíciók kizárása miatt.
Így találták meg a hozamkeresők a kakaót is. A ghánai és elefántcsontparti társaságok megállapodása után nem lehet 2600 dollár/tonna alatti áron kereskedni a csokoládé alapanyagával. Ez azzal kombinálva, hogy a nemzetközi szervezetek deficitre számítanak szemben a korábbi előrejelzésekkel kereskedési lehetőséget teremt. A jövő attól is függ, hogy a megszabott elefántcsontparti termelési plafonokat betartják-e majd a térségben vagy az intézkedés inkább a Ghánából érkező kakaóbab-csempészetet növeli. Az, hogy a kakaóban felvehető spekulatív pozíciók száma Londonban a lehetséges maximumhoz közeledik, jól mutatja, hogy az árupiaci folyamatokat már régen nem csak a gazdasági ciklusok és a keresleti-kínálati viszonyok vagy az időjárási anomáliák határozzák meg, hanem a spekulatív étvágy is.
Ráadásul egy látványos infografika, persze ez is VisualCapitalist:
A cikk a Világgazdaság január 17-i számában jelent meg.
Naponta 2-4 gyenge, oldható porból készített kávét iszom. Jót szórakozom azon, hogy figyelem a Tescoban a 200 grammos Nescafé éppen aktuális árát. Van amikor 1190 forint, van, amikor 1910 forint. Közben a világpiacon alig történt változás a kávé árát illetően. Azt hiszem, a Tesco annak megfelelően árazza a kávét, hogy mennyire fogy a polcról. 🙂