A színfalak mögött hónapok óta hangos szakmai vita zajlik az Európai Központi Bank, a Bundesbank és a német kormány szakértői között egy lehetséges költségvetési lazítási intézkedéscsomagról, amely segítene elkerülni a recessziót.
Az euró árfolyamára is nyomást gyakorolt a múlt hétvégén a Bloombergen megjelent, nem megerősített értesülés, amely szerint Németország addig nem fog gazdaságélénkítő intézkedéseket bevezetni, amíg a munkanélküliségi ráta nem növekszik számottevően. Éjszakába nyúló viták után a parlament alsóházának költségvetési bizottsága végül elfogadta a 2020-as költségvetési tervet, amely 362 milliárd euróban szabja meg a költések határát. Ez kissé magasabb az első vitairatoknál, amelyek 360 milliárd eurót tartalmaztak, de összhangban van a hosszú távú tervekkel.
Eckhardt Rehberg, a CDU költségvetési szakembere, Angela Merkel tanácsadója kiemelte, hogy Németország nem vesz fel új hitelt, mivel rendelkezik a megfelelő bevételekkel, hogy a prioritásokat finanszírozza. Olaf Scholz pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy megfelelően időzített és célzott eszközöket kívánnak csak bevezetni, így egy esetleges krízisnél lenne lehetőség a munkanélküliek megsegítésére. Scholz szerint most nincs krízis, egyszerűen a gazdaság lassabban nő, amit ő elsősorban külső faktoroknak tulajdonít, mint például a kereskedelmi háborús feszültség erősödése. Ugyanakkor véleménye szerint a munkanélküliség nagyon magas, bár az 5 százalékos ráta historikus összehasonlításban alacsonynak mondható. Scholz azonban valószínűleg már számol a Daimler korábban bejelentett leépítési tervével is, amely 2022-ig a személyi kiadások 1,1 milliárd eurós csökkentését irányozza elő. A Bloomberg számításai szerint csak a német termelőszektorban idén ezzel együtt 80 ezer embert érintő elbocsátási tervet jelentettek be.
Bár egy kisebb élénkítő csomagot már bevezettek klímavédelmi célok finanszírozására, Scholz szerint sosem volt specifikus ok, amiért a nagyobb mértékű fiskális lazítás témája előkerülhetett volna kormányszinten. Sőt, a német pénzügyminiszter kifejtette, hogy egy ilyen intézkedés kontraproduktív lenne, mivel a monetáris és szerinte a költségvetési politika is támogató, a negatív hatások pedig kívülről érkeznek.
Az alkancellár kommunikációja azonban kissé ellentmondásos, szeptemberben még úgy fogalmazott, hogy Németország kész sok-sok milliárd eurót a gazdaságba pumpálni, hogy egy szignifikáns gazdasági lassulást ellensúlyozzon, bár akkor kiderült, hogy az azóta elindított, relatíve kisebb összegű klímavédelmi program mellett érvelt így.
A másik oldalról egyre többen szeretnék a német kormányt a stimulus szükségességéről meggyőzni. Elsősorban a német gazdaság méretével, a gyenge euróból származó előnyök kihasználásával és azzal a költségvetési többlettérrel érvelve, amelyet a szigorú gazdálkodás az elmúlt tíz évben összegyűjtött. A tavalyi 1,9 százalék után idén 1 százalék lehet a költségvetés többlete, miközben az államadósság a GDP 61,9 százalékán állt tavaly év végén, így a maastrichti kritériumok szerint jövőre megnyílna a lehetőség a többletköltekezésre. 2023-ra a GDP-arányos államadósságot 51 százalékra kívánja mérsékelni a német kormány, ez pedig gyakorlatilag alig enged mozgásteret.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke már szeptember elején felhívta az európai államok figyelmét a fiskális stimulus szükségességére, amit hivatalba lépése után, október végén és múlt pénteken is megismételt. A lazítást követelők sorába beállt a Nemzetközi Valutaalap, az amerikai kormányzat részéről nyilatkozó politikusok és az EKB több döntéshozója is. Ezt megelőzően Francois Villeroy de Galhau Frankfurtban megtartott beszédében a francia jegybank részéről hívta fel a figyelmet a hatékony és a megfelelő időben bevezetett gazdaságélénkítés szükségességére.
Ez a Világgazdaságban megjelent cikkem, amely a november 19-i lapszámban került publikálásra, véleményemet nem tartalmazza.
Ennél a posztnál kellett volna megjegyezni a legújabb államadósság-csökkentési módszert.
Nevezetesen azt, hogy kereskedelmi bankokkal és egyéb intézményi befektetőkkel negatív kamatozású államkötvényt vásároltatnak, így az államadósság visszafizetés nélkül is csökken. :)))
A német jegybank (korábban tiltott) önfinanszírozást végez. (Mintaként a Fed szolgál.)