Az afrikai sertéspestis következményeivel 2018 második felétől szembesül a világgazdaság, elsőként a húsárak folyamatos emelkedése jelentkezett a járvány sújtotta országok piacain, majd esni kezdett az állatok takarmányozására szolgáló szója árfolyama. A helyettesítő áruk piaca, például a baromfihúsé, folyamatosan és meredeken emelkedik. Tavaly a világon minden második házisertést Kínában neveltek fel, a 2018 augusztusában kitört járvány már több környező országban is tombol. Az ázsiai országban 17,2 százalékkal, 31,81 millió tonnára apadt a sertéshústermelés az első kilenc hónapban. A pontos károkról az ország nem ad közre statisztikát, de a szakértők úgy becsülik, hogy az állomány 2018 óta megfeleződött.
A hatások széleskörűek és egyre újabb irányokból jelentkeznek. Az egyik legfontosabb szer, amelyet a sertésekből nyernek ki, a véralvadásgátló heparin, ezt csak az Egyesült Államokban éves átlagban 10-12 millió beteg használja. A globális eladások 200 tonnára tehetők, és 5 milliárd dollár értékűek. A heparin olcsó, egy adag ára alig éri el egy csomag sebtapaszét, a világon szükséges mennyiség alapanyagszükségletét eddig 60-80 százalékban adta Kína. Az emelkedő árak és a várható következmények miatt a WHO azt javasolja a kormányoknak, hogy készletezzenek a hatóanyagból és több ország is figyelmeztetett egy néhány hónapon belül potenciálisan előálló veszélyhelyzetre.
A járvány kitörésekor a leölt állatokból nagyobb heparinkészlet halmozódott fel, ezért jelentkezik csak most, késleltetve a hatás. Az amerikai gyógyszerhatóságnál (FDA) július óta kiemelten kezelik az ügyet, véleményük szerint a hiány hat-kilenc hónapon belül jelentkezhet. Persze heparin másból is nyerhető, de a legkézenfekvőbb, legbiztonságosabb és legolcsóbb forrás most megdrágul.
Az már korábban látszott, hogy a kínai inflációt jelentősen megemeli a sertéshús drágulása, azt azonban nehezen tudták elképzelni az elemzők, hogy a termék ára 12 hónap alatt megduplázódjon. Októberre ez is bekövetkezett. A kínai fogyasztói árindex növekedésének csaknem 60 százalékáért felelt ez a tétel, a pénzromlás üteme emiatt 2012 januárja óta nem látott magasságba, 3,8 százalékra emelkedett.
A feldolgozott élelmiszerek drágulása az októberi európai és magyar inflációs mutatókban is megjelent. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az elmúlt hónapban tapasztalt magyar általános árszínvonal-emelkedés egyértelműen az élelmiszerek drágulásának tudható be, és a sertéspestis hatása a feldolgozott élelmiszerek árába is begyűrűzött.
A következmények már a vállalati szektorban is érzékelhetők, nemcsak Kínában, hanem az Egyesült Államokban is. Az amerikai sertésárak olyan időszakban is emelkednek, amikor más években csökkenni szoktak. A világpiaci keresletre válaszul az amerikai vágóhidak is egyre többet termelnek: tavaly heti 2,6 millió darab sertést dolgoztak fel, ez mostanra 2,7 millióra nőtt. Idén január és szeptember között a Kínába és Hongkongba irányuló amerikai sertéshúsexport volumene 47 százalékkal bővült.
Ezek a trendek elégnek bizonyultak ahhoz, hogy a Tyson Foods részvényeit 6 százalékkal feljebb emeljék, noha a társaság a héten frissen közzétett gyorsjelentésében a vártnál gyengébb eredmény szerepel. A Tyson Foods vezetői májusban még úgy nyilatkoztak, hogy a társaságot egyelőre nem érinti a kínai sertéspestis miatti alapanyagár-robbanás, de már akkor készültek a drasztikusan emelkedő húskereslet kielégítésére. A legnagyobb amerikai húsipari cég kínálatában mostanra megnőtt a sertéshelyettesítő termékek, a csirke és a marha súlya.
A cikk a Világgazdaságban jelent meg november 15-én.
