A kockázatkerülő magatartás idén egyre keresettebbé teszi a biztonságosnak számító amerikai államkötvényeket, és az elmúlt napokban a referenciának számító tízéves amerikai hozamszint a 2 százalékos pszichológiai küszöböt igyekezett áttörni. Tegnap már 2,26 százalékos hozamon is kereskedtek a papírral. Ezzel a hozamgörbe meredeksége ismét nőtt, és az inverzió mértéke – a két- és tízéves lejáratok közötti spread (különbözet) – a május elején tapasztalt 25 bázispontról a felére, 12,5 bázispontra csökkent.
Utoljára 2007-ben, a jelzáloghitel-piaci válság előtt láttunk hasonló jeleket. A kereskedők dilemmája, hogy vajon miért ilyen alacsonyak az amerikai hozamok kamatemeléses környezet és növekedést mutató makroadatok mellett. Vajon kizárólag a külkereskedelmi, vám- és a kívülről beáramló globális lassulási hatások tartják extra alacsonyan a hozamokat, vagy az amerikai gazdaság a következő néhány hónapban megtorpanhat? A helyzet kamatcsökkentést áraz, de ez még nem jelent meg a Federal Reserve kommunikációjában.
Az inverzió azért fontos jel, mert a távolabbi lejáratú kötvények árfolyamát a következő évek inflációja és a gazdasági növekedés alakítja. A magasabb növekedési rátához általában magasabb infláció párosul, ezért a hosszú lejáratú kötvények hozama addig marad a rövideké felett, amíg a gazdasági növekedés erősnek mondható. A fellendülés következtében kialakuló infláció kamatemeléshez vezet, ami fékezi a növekedést. Ilyenkor fordulhat elő, hogy a hosszú lejáratú kötvények hozama jóval a rövideké alá esik, vagyis a görbe inverzzé válik.
A hozamgörbe fokozatos invertálódása az esetek nagy részében 6–24 hónapon belüli recessziót jelez előre, de nem mindenki ért egyet ezzel az állítással. Sok elemző a Fedet teszik felelőssé a hozamgörbe megfordulása miatt, mivel aktívan változtatták/ják a rövid és a hosszú lejáratú kötvények keresletét.
Tavaly év végén láthattuk – sok év után újra először –, hogy az amerikai hozamgörbe megfordult. Akkor a két- és ötéves lejáratok esetében fordult elő, hogy a hosszabb, elvileg magasabb kockázatú befektetésen kisebb hozamot lehetett elérni, mint a rövidebb lejáratún. Decemberben sok algoritmikus kereskedési stratégia a negatív különbség előálltakor azonnali eladásokat ajánlott, ez is közrejátszott a hirtelen piaci mozgásokban: a pánikszerű eladásokban és a felpattanásban is azt követően.
——————————————————
Csak egy költői kérdés a vonal alatt: nem lehet, hogy a régi, sokak által figyelt indikátor, jelzések, technikai mintázatok mostanra -főképp a gépi kereskedési algoritmusok miatt egyszerű triggerként és nem valódi jelzésként működnek a piacon? Jó példa erre a 200 napos mozgóátlag sok amerikai indexnél vagy a head and shoulders formációk nyugat-európai részvényeknél. Mikorra és milyen új jelzések alakulnak majd ki?
A cikk eredeti verziója a Világgazdaságban jelent meg május 30-án.
1 thought on “Újra a közbeszéd tárgya az amerikai inverz hozamgörbe”