Ismét a régi nóta Kínában?

A CSI 300 index, amely a sanghaji és a sencseni tőzsdén forgó legnagyobb részvényeket tartalmazza, tavaly ősz óta 25 százalékkal ment feljebb, és emelkedése folyamatos. Más kontinenseken talán meglepő lehet az ilyen hirtelen rali, ha úgy következik be, hogy csak a hangulat javul, miközben a gazdasági adatok továbbra is lassulást mutatnak, és nincs döntés a fő konfliktusban, a kínai–amerikai vámháborúban.

A néhány napja látható hurráoptimizmust egyrészt Donald Trump elnöknek az a Twitter-üzenete váltotta ki, amelyben azt írta, hogy elhalasztja a vámok emelését, de a valódi megállapodás még csak ígéret. Ennek ellenére hétfőn és kedden a kínai részvényforgalom elérte a 900 milliárd jüant, amire tíz éve nem volt példa, a brókercégek pedig napokon keresztül 10 százalékos limittel száguldottak a pénzügyi szektor, a brókercégek működését és állapotát érintő pozitív kormányzati hírekre.

 A Goldman Sachs számításai szerint 1 ezer milliárd juan extra kereskedési forgalmat generálhat, hogy feloldhatják az alapok és a prime brókerek közötti elektronikus kereskedés tilalmát. Akármennyire is idejétmúltnak tűnik, 2015 óta a quant alapok csak manuálisan küldhetik el megbízásaikat a brókereknek, a Villámfiúk tehát erről a részpiacról távol maradtak mostanáig.

Az indexemelkedés mértéke a Capital Economics és a BofA elemzői szerint is megalapozatlan. A kínai gazdaság lassulása már több mint egy éve tartja bizonytalanságban a piacot, és ezt mostanra az eladósodottságra figyelmeztető pénzpiaci mutatók is alátámasztják. Ezzel szemben a kínai vezetés, úgy látszik, felhagyott az adósság szabályozására és leépítésére vonatkozó terveivel, mivel a jüanban denominált hitelfelvétel januárban újabb rekordot döntött, lásd a mellékelt Bloomberg chartot: 

A lassuló gazdaság mellett nem lepődünk meg a lépésen, ahogy azon sem, mennyivel barátságosabb a részvénykereskedőkkel most a kínai vezetés. Amit hivatalosan látunk, az a jéghegy csúcsa, a legális üzletek. A tőkeáttételes üzletek, melyek gyakran tízszeres leverage ratio-t kínálnak és inkább a szürke finanszírozás kategóriájába tartoznak, már elérték a felügyeleti szervek ingerküszöbét. A Bloomberg cikke szerint a szabályozó ezt üzeni:

„Hedge fundok, gyertek kereskedni és pezsegjetek, de a tőkeáttételt illegálisan finanszírozó cégek jobb, ha a koporsójukban maradnak…” 

A 2015-ös őrülethez képest valóban még visszafogott a helyzet, ahogy a Bloomberg ábrája is mutatja:

A kínai jegybank 2014 novemberében a most tervezetthez hasonló monetáris lazítással lepte meg a piacot, amely nemcsak az egyébként is dezinflációs nyomással küszködő hozamgörbét nyomta le, hanem kifizetődő üzletté tette a hitelből való értékpapír-vásárlást. Jang Haj, a Kaiyuan Securities elemzője úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy „nehéz kordában tartani az emberek mohóságát, ismét egyre többen fordulnak a tőkeáttételes részvénykereskedés felé”. A 2015-ös zuhanásból tanulva, a kínai állami tanács már most napirendre tűzte az értékpapírpiaci események megtárgyalását. Az elmúlt tíz év egyik legnagyobb leckéje az volt, hogy a hitelből hizlalt részvénypiaci buborék illékony, főleg ha a hatóságok ellenőrzés nélkül hagyják a tőkeáttételes ügyletek árnyékbankrendszerből induló burjánzását a lakossági piacon.

Forrás: https://voxeu.org/article/saving-china-s-stock-market

Sokak szerint azonban a korábban túlértékelt részvények a tavaly őszi zuhanás után most találják meg valódi pozíciójukat, az értékeltséget pedig most az amerikai és kínai aktuálpolitika határozza meg. A UBS arra figyelmeztet elemzésében, hogy a helyzet javítására a kínai jegybank további monetáris ösztönzőprogramot indíthat. Az előző negyedévben a jegybank jelentéséből ebben az évtizedben először kimaradt a „semleges” szófordulat, ami a UBS szerint azt jelentheti, hogy a kötelező banki tartalékrátát 100-200 bázisponttal csökkenthetik. Minden 100 bázispontos lazítás 1,5 ezermilliárd jüanos pluszlikviditás a pénzügyi rendszernek, amelyet márciusban további kamatcsökkentésekkel és fiskális lazítással fejelhetnek meg.

Az MSCI rég várt pozitív döntése is további fűtőanyagot adhat a korán indult tavasznak a kínai részvények körében. Az indextársaság három lépésben megnégyszerezi a kínai belföldi részvények súlyát fejlődő piaci indexében, ugyanilyen döntésre számíthatunk az FTSE és az S&P indexcsaládoktól is. A Bloombergnek nyilatkozó szakértők óvatosak, a veszélyekre hívják fel, a transzparencia hiányára, a jogi és szabályozási problémákra és alapvetően nem kívánnak a döntés miatt részvénykiválasztási stratégiájukon változtatni. De a háttérben ott van egy folyamatos indexkövető nyomás, amely csak az MSCI befogadás hatására a Goldman Sachs szerint a folyamat végére 70 milliárd dolláros vételi erőt jelenthet az A osztályos kínai részvényekben. 

Nem teljesen a régi nóta tehát, amit most látunk Kínában, még ha a taktusok ismerősen is hangzanak. Azt, hogy vidám vagy szomorú lesz a dal, következő hónapokban az amerikai és kínai vezetés határozza majd meg.

A cikk kiinduló gondolatmenete a Világgazdaság 2019 március 1-jei számában jelent meg.

Források, további olvasnivaló:

https://www.bloomberg.com/opinion/articles/2019-02-26/china-s-bull-market-in-stocks-feels-fake

https://www.bloomberg.com/opinion/articles/2019-02-27/beijing-seeks-to-curb-gray-margin-finance-not-kill-a-bull-market

https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-02-28/china-stocks-to-see-fourfold-increase-in-msci-index-weighting

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük